2022.09.17. 09:58
Közel lehet a megegyezés az uniós pénzekről
Az elmúlt időszakban ellepték a sajtót azok a hírek, hogy hazánk a jogállamisági eljárás miatt elbukhatja az európai uniós forrásokat. Mivel rengeteg a fogalmi keveredés, és a félreérthető fogalmazás, a vg.hu végig vette az Európai Bizottság és Magyarország között folyó, az uniós pénzekről szóló eljárásokat, melyből az is kiderül, hogy az Európai Parlament csütörtöki, hazánkat elítélő jogállamisági jelentése egyetlen eurocentnyi forrásról sem dönt, viszont hatásos nyomásgyakorlási módszer a von der Leyen által vezetett Bizottság felé.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédet mond az Európai Unió helyzetéről szóló vita során, az Európai Parlament plenáris ülésének részeként Strasbourgban, Franciaországban 2022. szeptember 14-én.
Forrás: AFP
Fotó: FREDERICK FLORIN
A héten körbejárta a hazai médiát a hír, hogy az Európai Parlament által megszavazott Gwendoline Delbos-Corfield jelentés szerint Magyarország nem demokrácia többé, és ezzel nagy veszélybe kerültek az európai uniós források, a hazánknak járó pénzek akár hetven százalékát is zárolhatják. Azt azonban egyik médium sem igyekezett hangsúlyozni, hogy az uniós források lehívhatóságáról szóló egyeztetésekben Brüsszelt nem a Parlament, hanem a Bizottság képviseli, amely három különböző eljárásban fog végül döntést hozni vagy ajánlásokat megfogalmazni.
Az EP nyomásgyakorlása
Ahogy azt a vg-hu-nak bizottsági körökből is megerősítették, mindhárom eljárásban érzik az EP részéről a nyomást, emiatt nagyon precízen és teljes mértékben szakmai alapon, támadási felületet nem hagyva kell dolgozniuk. Abban is egyetértettek, hogy ezek a források nem arra lettek kitalálva, hogy végül elvonják őket, és azok a megszólalások, melyek akár egyes biztosok, akár EP képviselők, akár a magyar kormány részéről a saját szavazóbázisuk felé szólnak, csak hátráltatják, és nem elősegítik a konstruktív párbeszédet Budapest és Brüsszel között.
A három futó eljárásba elvileg nem szólhat bele az Európai Parlament,
azonban azzal, hogy az Európai Bizottság elnökének szokásos évértékelő beszédének napjára, valamint a hazánkkal szemben zajló kondicionalitási mechanizmusokat ellenőrző eljárás lejárta előtti hétre időzítették Magyarország elítélését, nyomást helyeztek a Bizottságra, hogy vonja el a nekünk járó forrásokat.
Jogállamisági eljárás
Ezt az Európai Bizottság a kondicionalitási feltételek vizsgálatának keretében tehetné meg, melyet a sajtó előszeretettel hív jogállamisági eljárásnak, és amely április 4-én indult hazánkkal szemben.
Ez a procedúra nem konkrét források odaítélhetőségéről dönt, hanem a Bizottságnak egy olyan költségvetési jogalap alapján indított eljárása, ami vizsgálja a magyarországi jogszabályok európai uniós jognak és értékeknek való megfelelőségét.
A Bizottság itt először ajánlásokat fogalmaz meg a tagállammal szemben, amely reagálhat arra, és amennyiben a biztosokból álló kollégium úgy ítéli meg, hogy az adott tagállamban sérülnek az uniós értékek, úgy korrekciós javaslatokat fogalmazhat meg a tagállami állam- és kormányfőkből álló Tanácsnak. Ezek járhatnak az uniós pénzek folyósításának felfüggesztéséről, vagy ellenkező esetben megszüntetik az eljárást.
Jelenleg itt tartunk most, a magyar kormány kommunikációja szerint a Bizottság minden kérését teljesítettük. Ezt a bizottsági forrásaink nem erősítették meg, azonban kiemelték, hogy napi szintű, nagyon konstruktív egyeztetések vannak a magyar kormánnyal.
A Bizottságnak szeptember 22-ig döntést kell hoznia abban, hogy az eljárás lezárása, vagy a Tanács előtti folytatása mellett foglalnak-e állást. Valószínűleg az utóbbira kerül sor, azonban csupán azért, hogy megnézzék, a magyar ígéretek valóban megvalósulnak-e. Így többek között tényleg feláll-e a magyarországi vállalásokban szereplő antikorrupciós hatóság.
Azt az összes bizottsági forrásunk aláhúzta, hogy hazánk Európai Ügyészséghez való csatlakozása egyik eljárásban sem szerepel feltételként.
A kondicionalitási mechanizmus tehát várhatóan a Tanács elé kerül, ahol összesen kilencven nap lesz a döntésre. Mivel a magyar vállalási terv utolsó lépése november végére megvalósulhat, így jó eséllyel zárulhat le még idén a jogállamisági kritériumok vizsgálata a Tanács érdemi döntése nélkül, és Magyarország hozzájuthat az uniós pénzekhez.
A források
A pénzek odaítéléséről két másik eljárásban döntenek, kizárólag szakmai alapon. A legkevesebb szó a sajtóban talán a partnerségi megállapodásról esik, amely mintegy 22,5 milliárd eurós összegről dönt. Ez az Európai Unió szokásosnak mondható hétéves pénzügyi kerete, melyet a tagállamok meghatározott programokra fordíthatnak.
Jelenleg ezeknek a programoknak az egyeztetése zajlik, és még az ősszel várható bennük megegyezés.
Emellett zajlik egy másik tárgyalás, amely arról a helyreállítási alap hazánknak járó részéről dönt, amelyet a COVID világjárvány okozta gazdasági visszaesés ellensúlyozására hozott létre az Európai Unió.
Ennek hazánknak járó összege mintegy 4,65 milliárd euró, és lehívhatóságának feltétele a magyar helyerállítási terv Bizottság általi elfogadása.
Ez teljesen függetlenül zajlik a kondicionalitási mechanizmustól, és uniós forrásunk szerint születhet benne pozitív döntés úgy is, hogy a jogállamisági kritériumok vizsgálata még nem zárult le. Ennek az eljárásnak nincs konkrét határideje, azonban a sajtóhírek szerint a források mintegy hetven százalékát még idén év végéig le kell hívni. Ezzel szemben a magyar terv értékelésében részt vevő forrás úgy látja, hogy a rendelet nem fogalmaz egyértelműen, és szerinte
nem feltétlenül veszne el akkor sem a hazánknak járó forrás jelentős része, ha csak jövőre történne megegyezés.
A legvalószínűbb forgatókönyv a lap információi szerint hasonló lesz, mint Lengyelország esetében, azaz a magyar terv elfogadása után a konkrét programok, azaz mérföldkövek vizsgálatánál és azok elfogadásánál történnek meg az utalások.
A lap bizottsági forrása szerint amennyiben a magyar tervet nem fogadnák el, annak is van jogi kockázata, hogy a magyar kormány bírósághoz fordul, és akár meg is nyerheti az ügyet.
Ez roppant kínos lenne a Bizottságnak, így igyekszik elkerülni - vagyis mindkét fél abban érdekelt, hogy Magyarország hozzájusson a neki járó forrásokhoz.
A teljes cikk itt olvasható el