Érdemes óvatosan bánni az uniós gázárplafonnal

A Politico információi szerint Brüsszel egységes európai árplafon bevezetésére tesz majd javaslatot a tagállamok energiaügyi minisztereinek hétfői, rendkívüli találkozóján – hívta fel a figyelmet Facebook-oldalán Hortay Olivér.

A Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője szerint a hirtelen bedobott intézkedés háttere, hogy a gáz tőzsdei ára elszabadult: míg két évvel korábban stabilan 30 euró/MWh alatt mozgott, a múlt héten az irányadó holland piac 340 eurón zárt. A jelenlegi árszintek ellehetetlenítik Európa működését, ráadásul az emelkedésnek jó eséllyel nincs vége – írta.

Kiemelte: 

Az árplafon ötlete a szakértő szerint nem feltétlenül rossz, azonban nagyon alaposan végig kell számolni a lehetséges következményeit.

Mint kifejtette, a gázárak azért magasak Európában, mert Oroszország kevesebbet szállít, mint korábban, így a kulcskérdés Oroszország motivációja és lehetséges reakciói. 

A korábbi orosz magatartásra szerinte két magyarázat van:

1. Politikai magyarázat. Oroszország a gázt politikai fegyverként használja és zsarolja vele Európát (a nyugati vezetők többsége ezen az állásponton van).
2. Gazdasági magyarázat. Azzal, hogy több EU tagállam (pl.: Németország) bejelentette, hogy rövid időn belül leválik az orosz energiahordozóktól, Oroszországnak többé nem érdeke olyan alacsonyan tartani az árakat, hogy távol tartsa a helyettesítő termékeket (pl.: cseppfolyósított földgázt). Az új cél rövidtávon maximalizálni az árbevételt és ez a mennyiség csökkentésével (és így az európai árak emelkedésével) lehetséges.

Hortay szerint az árplafonnak akkor lehet értelme, ha a gazdasági magyarázat az igaz és azt várjuk, hogy a továbbiakban is ennek megfelelően viselkedik Oroszország. A tőzsdei plafon ugyanis határt szabna az oroszok árbefolyásolási képességének és így – ha annak szintjét jól becsüli meg az EU – nem érné meg tovább csökkenteni a leszállított mennyiséget.

Ha azonban az első magyarázat az igaz (vagy a második, de az intézkedés hatására Oroszország változtat korábbi magatartásán), akkor az árplafon súlyosan ronthatja Európa helyzetét – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Mint írta, 

A szakértő hozzátette: az alacsonyabb árak mellett ráadásul az EU megint elveszítené árelőnyét Ázsiával szemben, így az Európába érkező cseppfolyósított gázszállítmányok egy része a jövőben Ázsia felé venné az irányt, ami tovább szűkítené a kieső orosz gáz helyettesíthetőségi lehetőségeit.

Hortay Olivér szerint a tanulság az, hogy az árplafon nem feltétlenül rossz intézkedés, de a bevezetés előtt érdemes alaposan megvizsgálni a lehetséges következményeit. Egy politikai pánikreakcióként adott elhamarkodott döntés ugyanis könnyen tovább ronthatja Európa helyzetét.