Infografikával

2022.05.23. 07:28

Kihívásokkal teli jövőt jósol hazánk számára a környezeti helyzetkép

Hatodik alkalommal adta ki Környezeti helyzetkép című kiadványát a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH 2020-as adatokra épülő dokumentuma hat területre bontva vizsgálta Magyarország környezeti állapotát.

A környezet állapotáról, terheléséről és védelméről szóló tanulmányok nemzetközi szinten is egyre nagyobb érdeklődésre tartanak számot. Nem véletlen, hogy a Központi Statisztikai Hivatal is évek óta foglalkozik a témával. Környezeti helyzetkép 2020 című kiadványukat alig pár hete publikálták – írja a Világgazdaság

Az immár hatodik alkalommal megjelenő kötet hat nagy területen – víz, levegő, föld, élővilág, hulladék, energia – gyűjti csokorba a legfontosabb, a hazai állapotokat leginkább leíró mutatókat.

Víz

Bár hazánkat vizekben gazdag országnak szokás nevezni, felszíni vizeink jelentős része határokon átlépő környezeti elem, 90 százaléka külföldről érkezik az ország területére, így ennek vízminőségére minimális a ráhatásunk.

A lakosság vízfelhasználását leginkább a közüzemi víztermelés adatai prezentálják. Bár az egy főre jutó vízfogyasztás 2000 és 2014 között csökkent, 2015 óta – az aszályosabb nyarak miatt – újra emelkedés figyelhető meg, az egy főre jutó víztermelési mutató 2015 és 2020 között mintegy 8 százalékkal nőtt. Nem meglepő módon a közüzemi víztermelésben Pest megye viszi a prímet, a kitermelt víz harmadáért ez a régió a felelős.

Bár a nagyobb vízfogyasztás több szennyvizet is eredményez, ezen a téren nem olyan tragikus a helyzet. A települési szennyvíztisztítás hatásfokát mutató szennyvíztisztítási index értéke ugyanis számottevően, 58 százalékponttal javult 2000 és 2020 között.

Levegő

A légszennyezettség az egyik legsúlyosabb környezetkárosítási tényező. Az üvegházhatású gázok kibocsátása felelős leginkább a globális felmelegedésért, amelynek megfékezéséért a 2015-ös párizsi klímaegyezmény is létrejött, és amelyet hazánk is aláírt.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásából Magyarországon 72 százalékot, csaknem 60 millió tonna szén-dioxid-egyenértéket a nemzetgazdasági ágazatok tesznek ki (az első két helyen az energiaellátás és a feldolgozóipar áll), 28 százalékot pedig a háztartások okoznak – hűtéssel, fűtéssel és gépkocsihasználattal.

A levegő minőségét azonban nem csupán az üvegházhatású gázok rontják, hanem a savasodást okozó gázok, az ózonelőanyag-gázok és a szálló por is. A savasodást okozó gázokból a nemzetgazdaság nagyjából 240 ezer tonnát, a lakosság 23 ezer tonnát juttat a levegőbe.

A szálló port a 10 mikrométernél kisebb (PM10), valamint a 2,5 mikrométernél kisebb (PM2,5) kategóriákba sorolják. 2000 és 2019 között a PM10 nemzetgazdasági kibocsátása 41 ezerről 28 ezer tonnára, a PM2,5 kibocsátása 18 ezerről hétezer tonnára csökkent. 2019-ben a háztartások a teljes PM10-emisszió 54 százalékáért voltak felelősek, a PM2,5 kibocsátásnak pedig 81 százalékát idézték elő.

Föld

Magyarországon a mezőgazdasági területek aránya évről évre csökken, de még így is az ország területének több mint felét (54,3 százalék) teszik ki. A mezőgazdasági területek legnagyobb része (82,1 százalék) szántó.

2020-ban a mezőgazdasági területek 6,1 százalékán folyt ökológiai gazdálkodás. Az ökológiai gazdálkodás az uniós jogszabályok által meghatározott termelési módszer, amelynek célja a környezettudatos, fenntartható növénytermesztés és állattenyésztés elősegítése. Az ökológiai területek kiterjedése hazánkban 2015 és 2020 között megduplázódott.

Élővilág

Magyarország biodiverzitása igen jelentős, mind az állatvilágban, mind a növényvilágban fajgazdag országnak számítunk. Ennek megőrzésében kulcsszerep jut az erdőknek. 2020-ban a közel 2,1 millió hektár erdőgazdálkodási területből a tényleges erdőterület 1,9 millió hektárt, az ország területének 20,9 százalékát foglalta el. A Nemzeti erdőstratégiában meghatározott célok alapján 27 százalék lenne a kívánatos érték, ami azt jelenti, hogy a Nemzeti erdőtelepítési program keretében folytatni kell az erdőtelepítéseket az előttünk álló években is.

Hazánkban mintegy 3000 növényfaj él, a növénytársulások száma pedig megközelíti a négyszázat. 2000 óta a védett növények száma 37 százalékkal emelkedett, a fokozottan védetteké pedig kétharmadával nőtt. A 733 jelenleg védett növényfajból 87 fokozott védettséget élvez.

A hazánkban élő több mint 43 ezer állatfaj közül csaknem 40 ezer faj ízeltlábú. A hazai gerinces állatfajok között 83 hal, 18 kétéltű, 15 hüllő, 373 madár és 83 emlős található. Magyarországon napjainkig 1178 állatfaj került védelem alá, ami a hazai állatvilág 3 százalékát teszi ki. Ebből 185 faj fokozottan védett. 2000-hez képest a védett állatfajok száma hozzávetőleg 40 százalékkal bővült.

Hulladék

A Magyarországon keletkezett hulladék mennyisége 2004 és 2019 között 25,5 millió tonnáról 19 millió tonnára csökkent. A mérséklődés főleg 2004 és 2010 között volt folyamatos, majd egy stagnáló időszak után 2017 óta újra növekedésnek indult, ami főként az építőipar fellendülésével hozható összefüggésbe. Ezt bizonyítja az is, hogy 2019-ben a keletkezett hulladék 43 százaléka építési és bontási hulladék volt.

Napjainkban egyre hangsúlyosabbá válik a szelektív hulladékgyűjtés is. Az elkülönített hulladékgyűjtés kiterjesztése az anyagában hasznosítás megteremtésének egyik alapfeltétele. A 2019-es adatok alapján az összes magyarországi települési hulladéknak több mint harmadát (34 százalék) gyűjtik szelektíven. 2004 óta háromszorosára nőtt az elkülönített gyűjtés részaránya. 

Energia

A társadalom és a gazdaság számára létfontosságú energia előállítása és felhasználása gyakran jelentős, negatív környezeti hatásokat okoz. Az energiahordozókat alapvetően két csoportba soroljuk: a fosszilis és a megújuló energiaforrásokra.

Magyarországon a primer energiafelhasználás 2014 óta folyamatosan emelkedik, 2019-ig összesen 12 százalékkal, 1128 petajoulera nőtt. 

A végső (közvetlen) energiafelhasználás a fogyasztók által ténylegesen felhasznált energia mennyiségét jelenti. A közvetlenül felhasznált energia mennyisége 2000 és 2019 között 13 százalékkal lett több, a növekedés azonban nem volt egyenletes.

2019-ben a végső energiafelhasználásból a lakosság részesedése adta a legnagyobb szeletet (32 százalék), ezt követte közlekedés (28 százalék) és az ipar (25 százalék). A végső energiafelhasználás egészét vizsgálva a megújuló energiaforrások részaránya 2004 és 2019 között összességében nőtt. Bár 2012-ben és 2013-ban is meghaladta már a 2020-ra kitűzött 14,65 százalékos célértéket, azóta kis visszaesés következett be, és 2019-ben már csupán 12,6 százalék volt a megújulók aránya.

Borítókép: Illusztrációfotó / MTI / EPA / TT Hírügynökség / Johan Nilsson

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában