Már hét éve folyamatosan nő a nyugdíjak vásárlóértéke

Az elmúlt húsz évben – 2008, 2009 és 2013 kivételével – Magyarországon minden évben emelkedett a nyugdíjak reálértéke – állapítja meg az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése alapján a Magyar Nemzet.

A népesség általános idősödése az új évezredben egész Európára, így hazánkra is jellemző. Míg Magyarországon 2011-ben a 65 éves vagy az annál idősebbek aránya a teljes népességen belül 16,7 százalékot képviselt, addig 2020-ra ez a mérték megközelítőleg húsz százalékra emelkedett. Magyarországon 2000-ben az átlagos havi nominális nyugdíj 33 ezer forint volt, majd 2010-ben ugyanez az összeg már elérte a 86 ezer, 2020-ban pedig a 136 ezer forintot – írja a lap.

Az év eleji általános nyugdíjemelés az elmúlt két évtizedben 17 alkalommal meghaladta a nyugdíjas fogyasztói kosárra számított inflációt, ami azt jelenti, hogy elvileg egyre több fogyasztási cikket lehet venni egy átlagos nyugdíjból.

A nyugdíjasok fogyasztási szerkezete azonban eltér az átlaglakosságétól – hívja fel a figyelmet az Oeconomus elemzése –, így a rájuk vonatkozó inflációt másféle súlyozással mérik. Esetükben az inflációszámítás során megfigyelt termékek és szolgáltatások köréből kikerültek a gyermekneveléssel és -gondozással kapcsolatos tételek, így például az iskolai, óvodai, bölcsődei étkeztetés, tandíjak, tanszerek, és a tartós fogyasztási cikkek súlya is kisebb. Ellenben nőtt az élelmiszerek, gyógyszerek és lakhatással kapcsolatos kiadások aránya: ez a nyugdíjasok körében hatvanszázalékos, a teljes lakosság köré­ben viszont mindössze 45 százalékos.

Év elején a nyugdíjak nominális értéke mindig az adott esztendőre tervezett inflációval emelkedik. Ennek alapján az elmúlt évtizedben kilenc alkalommal a nyugdíjemelés meghaladta az inflációt, vagyis a nyugdíj vásárlóértéke feljebb kúszott. Emellett ha az év első nyolc hónapjában a pénzromlás átlagos mértéke meghaladja az év eleji nyugdíjemelést, akkor korrekciót (nyugdíj-kiegészítést) is végrehajt a kormány – sorolja a szakértői anyag. Kiemelik az idei példát: a 2021-re tervezett infláció háromszázalékos, így idén január elsejétől minden nyugdíjazott illetménye három százalékkal bővült.

A szóban forgó korosztály illetményét feljebb srófolhatja még a nyugdíjprémium is. Ennek értelmében 2009 óta, ha a tárgyévben a GDP növekedésének várható értéke meghaladja a 3,5 százalékot és az államháztartási hiánycél teljesülni látszik, akkor novemberben mindazok nyugdíjprémiumot kapnak, akik a tárgyévet megelőző év legalább egy napján nyugdíjellátásban részesültek. A nyugdíjprémium összege legfeljebb húszezer forint lehet. Ezenkívül az idei évtől a 2009-ben kivezetett 13. havi nyugdíjat is fokozatosan visszaállítják, amely még tovább javíthatja az illetmények vásárlóértékét