Leperegne egy válság a hazai vállalatokról

„A magyar gazdaság 2013 óta kiegyensúlyozott és fenntartható növekedési pályán van, az idén további bővülésre lehet számítani, de ettől még a vállalatok számára a munkaerőhiány a legnagyobb probléma” – közölték a Világgazdasággal a Magyar Postánál.

A szolgáltatócéget annak kapcsán kérdezte a lap, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter többször jelezte, a világgazdaság a dekonjunktúra felé halad, amelynek jelei már Magyarországon is megfigyelhetők.

A válság hatásait pedig csak úgy lehet mérsékelni, ha idejében megtesszük a szükséges lépéseket, a gazdaság tartósan 4 százalék feletti növekedése például 25 százalék körüli beruházási rátánál biztosítható.

Ugyanebbe az irányba mutat, hogy Orbán Viktor miniszterelnök már a második és a harmadik gazdaságvédelmi akciótervet is megelőlegezte a jövő évre.

„Nincs két egyforma válság, a 2008-ashoz hasonló mély, globális krízis valószínűsége továbbra is alacsony”

– mondták a lapnak az OTP csoportnál, hozzátéve, hogy egy banknak azonban mindig készen kell állnia a gazdasági környezet romlására. Kiemelték: azok az országok, ahol a bankcsoport jelen van, kevésbé érzékenyek egy esetleges külső sokkra, mint 2008-ban. Ezért egy erősen negatív külső forgatókönyv esetén is kisebb recesszióval számolnak a pénzintézetnél.

A Videoton Holding Zrt. sem tart súlyos válságtól, sokkal inkább erős lassulásra számít,

ami különösen az ipari exportmegrendeléseket érintheti. Sinkó Ottó, a vállalat társ-vezérigazgatója nem tartja követendőnek, hogy a dekonjunktúra elől a cég beruházásokba meneküljön, szerinte a fejlesztéseknek a mindenkori vevői igényekhez kell illeszkedniük.

A Magyar Telekomnál közölték: válság nélkül is kulcskérdés a hatékonyság, hiszen a távközlési piacon erős a verseny, ezért 2014 és 2018 között csaknem 240 milliárd forintot költöttek a mobil- és vezetékes hálózatok fejlesztésére.

Az Exclusive Groupnál arról tájékoztattak, hogy pénzváltóként a működésükre alaposan kihat, ha válság üti fel a fejét, az árfolyamok nagyobb kilengésére aktívabb fedezeti ügyletkötési politikával reagálhatnak.

Romlik az üzleti bizalom

„A kiskereskedelmi szektor növekedése lassul, a megtakarítási hajlandóság emelkedik, és a gazdasági szereplők optimizmusa is megtörni látszik” – nyilatkozta Virovácz Péter, az ING makrogazdasági elemzője. Szerinte az üzleti bizalom hosszú hónapok óta trendszerűen romlik, ami mindenképpen intő jel lehet a jövőre nézve. Virovácz leszögezte: várakozásaik szerint a következő negyedévekben 4 százalék körül lehet a gazdaság növekedése, jövőre pedig már inkább a 3–4 százalékos sáv a valószínű.