A mesterséges intelligencia használatához is segítséget kaphatnak a magyar cégek

A kormány segíteni kívánja a vállalkozásokat a digitális kihívások kezelésében, abban, hogy a mesterséges intelligencia terjedésével járó újításokat a saját méretüknek megfelelően tudják alkalmazni – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a Joint Venture Szövetség makrogazdasági konferenciáján kedden. Az államtitkár az eseményen stratégiai megállapodást írt alá a szövetséggel, amelynek lényege, hogy az ITM bevonja partnerét a jogszabály-előkészítési folyamatokba.

György László kiemelte:

a nagyvállalatok többnyire rendelkeznek a folyamatok átalakításához szükséges tudással, támogatásra főképpen a kis- és közepes cégeknek van szükségük.

Fontos eszköz az egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma kialakítása, amely az odatelepülő nagyvállalatok kiszolgálása mellett inspirálóan hat a helyi kis- és közepes cégekre is. Az egyetemi innovációs ökoszisztéma tudásának, infrastruktúrájának igénybe vételével a kisebb cégek szervezetfejlesztési, márkaépítési, piac- és termékfejlesztési szolgáltatásokhoz juthatnak – fejtette ki az államtitkár.

György László arra is kitért, hogy a mesterséges intelligencia korában a kormányoknak oda kell figyelniük arra is, hogy a foglalkoztatási és jövedelemelosztási aggodalmakat kezeljék. Magyarországon 2010 óta jelentős volt a jövedelemátcsoportosítás, a nettó bérhányad a teljes megtermelt jövedelem arányában 8 százalékponttal, 22 százalékról 30 százalékra nőtt.

A digitalizáció etikai és jogi kérdéseket is felvet, amelyekre a kormányoknak kell választ adniuk

- mutatott rá az államtitkár utalva arra, hogy az önvezető autók technológiája már rendelkezésre áll, a szabályozás azonban még nem tart ott, hogy a gyakorlati alkalmazás lehetségessé váljon. Magyarországon elkészült már a drónok használatát szabályozó törvény, ez ügyben az Európai Unióval való egyeztetések miatt kell várni – tette hozzá.

Az államtitkár azt is elmondta, hogy a szakképzési rendszer és a felnőttképzés fejlesztésével az a céljuk, hogy munkához segítsék azokat, akik évtizedekre kikerültek a munkaerőpiacról.

Magyarországon a kilencvenes években kiépült egy olyan rendszer, amely az inaktivitást ösztönözte, melynek eredményeképpen 1,5 millió ember elveszítette állását. Példaként azt is felhozta, hogy Csehországhoz viszonyítva 2010-re Magyarországon arányaiban egymillió emberrel kevesebben tartottak el egymillióval több inaktívat. Nyolc év munkája eredményeképpen az országban 800 ezerrel többen dolgoznak, mára a munkaerőpiac végre Magyarországon is elérte normális feszességét.