„Megsemmisültem! Darabjaimra hullottam” – először szólalt meg Réka a tragédia után

Egyik pillanatról a másikra, teljesen váratlanul elhunyt Rubint Réka édesanyja, aki épp lányáéknál vendégeskedett, amikor rosszul lett. A család, a szomszédok, a mentők, s a helikopteren érkező orvos is mindent megtett, hogy visszalehelje az életet a nagymamába, de nem sikerült.

Felfoghatatlan volt az egész, egy pillanat alatt elszállt az élet az anyósomból

Még nem tudjuk, mi történt, de nagy valószínűséggel infarktust kapott – mondta könnyeivel küszködve Norbi, a Borsnak.

– Az anyósom heti háromszor nálunk volt, főzöcskéztünk, jókat beszélgettünk, ez a nap is egy ilyen boldog családi napnak indult… Büszkén végignézte Réka online főzését, az óráját, és épp kifelé kísértük, amikor a garázs előtt összeesett – csuklott el a családfő hangja, aki nagyobbik fiával együtt hihetetlen lélekjelenlétről tett tanúbizonyságot.

Norbika ugyanis azonnal tárcsázta a mentőket, miközben a tízéves Zalánkát a házba tessékelték, nehogy szemtanúja legyen a szörnyűségnek, majd apa és fia megkezdte Zsuzsanna újraélesztését.

A mentősök a telefonban mondták, mit hogyan csináljunk és a fiam hősiesen küzdött a mama életéért. Nem gondoltam, hogy a gyerekeim ennyire felnőttek és így helyt tudnak állni egy ilyen drámai helyzetben. Senkinek nem kívánom, ahogy a felesége és a gyerekei sírva üvöltik, „mama kérlek ne menj el!”

Rubint Réka a közösségi oldalán adta közre mit érez, azóta ezrével érkeznek az együttérző üzenetek és jelzések hozzá.

Az őt ért kimondhatatlan fájdalomról így írt:

„Drága Alakreformosok! Drága Barátaim!

Keresem a szavakat ... próbálom megfogalmazni azt a mérhetetlen fájdalmat, amit érzek ... de képtelen vagyok . Próbálok erős lenni, de ez most nem megy. Megsemmisültem! Darabjaimra hullottam ... a szívem és a lelkem minden darabja sajog, fáj és kétségbeesve üvölt ... Tegnap délután az otthonunkban, a karjaimban összeesett és meghalt az Édesanyám!

Keresem a választ ... Hogyan történhetett meg ez? Itt volt velem. Mellettem. A karjaimban ... minden nap ... és én mégsem tudtam megmenteni!!!

Reggel érte mentem, mint minden szombat reggel, büszkén, mosolyogva végignézte a szombat reggeli tornámat ... majd az élő főzésemet ... beszélgettünk, nevetgéltünk, terveztük a következő napokat ... és amikor vittem volna haza összecsuklott és nem tudtuk sem mi, sem az életéért végsőkig küzdő mentősök, mentőhelikopterrel érkező orvos sem megmenteni ... Pedig annyi mindent szerettem volna még és még adni Neki! Annyi közös élmény várt még ránk!

Abban a pillanatban örökre kitépték a szívem egy részét ...

Ezt a fájdalmat, ezt az űrt SOHA! SEMMI! nem tudja meggyógyítani és betölteni. A világ legcsodálatosabb és legönzetlenebb Édesanyja, Nagymamája és Felesége volt! Hálás vagyok, hogy megtanított mindenre! Az életútján keresztül megmutatta nekem azt a mintát, amely szerint élek! Hogy az élet két legfontosabb eleme az önzetlen szeretet és a család! Azt, hogy hogyan legyek olyan ember, mint aki vagyok!

A karjaimban tartva köszöntem meg Neki mindent és kértem, hogy szeretgesse meg helyettem is az imádott Édesapámat.

Köszönöm Nektek a rengeteg üzenetet! Nagyon sokat jelent ezekben a nehéz pillanatokban...

Sokszor elmondtam már, de újra megteszem:

Ne tartsatok haragot a szívetekben! Addig szeressétek és addig öleljétek a szeretteiteket, amíg tehetitek!

Mondjátok el nekik, hogy mennyire fontosak számotokra!!! Addig, amíg lehetőségetek van rá.”