egyedülálló

2017.10.07. 18:36

Több mint tizenhárom tonna kivi termett Zalában

A Mura térségében a volt szőlőterületek, zártkerti ingatlanok egyik újrahasznosítási lehetőségét kínálja a kivitermesztés.

Addig amíg máshol virágzik a szőlőkultúra, addig Dél-Zalában a volt szőlőterületeken 2012 óta kivit termesztenek egy négyhektáros gyümölcsösben. A családi gazdaságot irányító Miklós Ákos Márton tavaly még csak 7-8 tonnát szüretelt, idén viszont már 13-14 tonnára számít. Mint elmondta:

a dél-zalai Becsehelyen termett kivi a laborvizsgálatok szerint húsosabb, magasabb a szárazanyag- és cukortartalma mint az importgyümölcsnek.

Miklós Ákos Márton szerint ma még talán unikálisnak számít a kivitermesztés, de a Nagykanizsa-Letenye-Lenti vonalon húzódó dombvidéken ehhez ideálisak a körülmények. Különleges a klíma, ezért télen nem fagynak el a gyümölcsök, megfelelőek a talajadottságok, a gyümölcsnek nincsenek kártevői, ezért semmiféle vegyszeres növényvédelmet nem igényel, csupán megfelelő tápanyagot és öntözést kell biztosítani.

Az eredetileg Kínából származó gyümölcsöt száz évvel ezelőtt még Új-Zélandon sem ismerték, a közelmúltra pedig már a szigetország lett az egyik legnagyobb termelő a világon. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarországon nem a globális felmelegedésnek köszönhetőek az ideális viszonyok, akár évtizedekkel ezelőtt is lehetett volna kivit termeszteni, csak mostanáig nem fedezte fel senki az ebben rejlő lehetőségeket – magyarázta a szakember.

A térség gazdasági-turisztikai fejlesztését célzó Mura Program egyik példája lehet a dél-zalai dombokon terjedő kivitermesztés – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a Mura Program miniszteri biztosa.

Becsehely határában elterülő, országosan is egyedülálló kiviültetvény is azt mutatja, hogy az elhagyott szőlőültetvények és zártkerti ingatlanok újrahasznosításához a kivit is sikerrel alkalmazhatják – tette hozzá.

Az államtitkár kifejtette: a Mura Program egyik alapvető célja, hogy megerősítse a térségben a mezőgazdaságot, hogy jövőképet biztosítson azoknak a gazdálkodóknak, akik továbbra is a föld megműveléséből akarnak megélni. A becsehelyi ültetvény eredményei láttán már most lenne 10-20 hektárnyi további terület, amelyen más gazdálkodók ugyancsak kivitermesztésbe fognának,

„küzdünk azért, hogy támogatható telepítésű növény legyen a kivi”

– jelezte Cseresnyés Péter.

A dél-zalai ültetvényen a kivi mellett számos más egzotikus gyümölcs – például datolyaszilva, füge, minikivi, jujuba, pekándió és vadcitrom – is megterem. A családi gazdálkodók célja az, hogy a kivitermesztést másokkal is megismertessék, de mintegy 200 féle fával azon is kísérleteznek, hogy miként lehet hosszú ideig pulton tartható fügét termeszteni.

A becsehelyi kiviültetvény teljes termését egy nemzetközi nagykereskedelmi lánc vásárolja fel magyarországi üzletei számára, és a polcokra kerülő dobozokon is jól látható, hogy magyar gyümölcsről van szó.

Borítófotó: Cseresnyés Péter és Miklós Ákos Márton az ültetvényben. Szebb, nagyobb gyümölcsöket terem Becsehelyen a kivi, mint amilyenekkel a legtöbb áruház polcain találkozhatunk. Ez is azt jelzi, optimális a térség a gyümölcsfaj nagyobb arányú telepítéséhez Fotó: Gergely Szilárd

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!