Kampány indul a sertéspestis megelőzése érdekében

Az M1 csatornán adott interjúban kiemelte, Magyarországon az elmúlt hónapokban sikerült kontrollálni a vírust, így az nem terjedt át házi sertésekre, hiszen ez jelentené az igazi gazdasági kárt. Bognár Lajos megjegyezte: Magyarországon eddig csak vaddisznóban találták meg a sertéspestis vírusát, Heves, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, közel harminc esetben.

Arra a kérdésre, hogy a gazdák, hogyan védhetik meg a fertőzéstől házisertés-állományukat, a főállatorvos kifejtette:

kerítéssel kell körbezárni az állattartó telepeket, fertőtleníteni kell az ott használt eszközöket, és ami a legfontosabb, hogy a sertéseket nem etethetik élelmiszer-hulladékkal. Mindezekre a szabályokra azért van szükség, mert az afrikai sertéspestis ellen nem lehet védekezni sem gyógykezeléssel, sem vakcinázással, a fertőzés visszaszorításának egyetlen eszköze a megelőzés

- hangsúlyozta. Hozzátette, a vírus csak a házi sertésekre és a vaddisznókra jelent veszélyt, az emberre nem.

Ugyanakkor megjegyezte, az afrikai sertéspestis rendkívül agresszív betegség, a fertőzött állatok 3-4 napon belül elhullanak. Azokban a házisertés-állományokban, ahol a vírus megjelenik, ott a teljes sertésállományt le kell ölni.

Bognár Lajos szólt arról is, hogy a betegség egyik első tünete a láz, ezért felhívta az állattartók figyelmét, hogy amennyiben rendellenességet, főként lázas megbetegedést tapasztalnak házisertés-állományukban, azt azonnal jelentsék a hatósági állatorvosnak.

Arról is beszámolt, hogy Romániában az elmúlt hetekben nagy mértékben romlott a járványhelyzet, több mint 500 járványkitörést jelentettek, nagy számban házi sertésekben is. A vírust több esetben a magyar határhoz közeli területeken mutatták ki. Ráadásul hasonló a helyzet Kárpátalján is – mondta a főállatorvos.

Borítókép: Shutterstock