2017.04.02. 11:18
14 munkaerő-kölcsönző szűnt meg
Egy hónappal ezelőtt írtuk, hogy a szigorítások hatására várhatóan csökken Komárom-Esztergom megyében is a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek száma. A szakemberek előrejelzései valóra váltak, eddig 14 céget töröltek a nyilvántartásból.
Megtudtuk azt is, hogy ezenkívül az ország más területén bejegyzett, de megyénkben telephellyel, irodával rendelkező, tehát a szintén itt működő cégek száma huszonhat. Ha magát a tevékenységet nézzük, tovább bővül a kör. Budapesttől Debrecenig, Sopronig vagy Pécsig bárhol bejegyzett munkaerő-kölcsönzők – székhelyre és telephelyre tekintet nélkül – az egész országban végezhetnek kölcsönzési tevékenységet.
A megszűnés, megszüntetés okai
Az elmúlt években a nyilvántartásból való törlések száma és az újak regisztrálása gyakorlatilag kiegyenlítődött, így összességében a szám nem nagyon változott. Márciustól alapvetően két okból gyorsult fel a megszűnés, illetve megszüntetés folyamata. Az egyik az érintettek kérelme, a másik az éves statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása.
A tavaly decemberben életbe lépett jogszabály-módosítás hatására – döntően a letéti összeg kétmillió forintról ötmillió forintra történő megemelése miatt – a nyilvántartottak száma jelentősen csökkent. Az utóbbi hetekben tíz kölcsönzőt kérelmére – nem vállalta a letét emelését –, négyet pedig adatszolgáltatás, valamint letétfeltöltési kötelezettség felszólítás ellenére történő elmulasztása miatt töröltek a nyilvántartásból. Ez több mint negyede a megyei cégeknek, valamint hat ügy még folyamatban van.
Operátoroktól a rakodókon át a csomagolókig
Hogy milyen munkakörökbe várják leginkább a kölcsönzött munkaerőt? Legjelentősebb számban most az úgynevezett egyszerű ipari foglalkozásúakat, tehát az operátorokat kérik a cégek. Megyei szinten a számuk 2400 körüli, 800 a targoncavezető, 600 az összeszerelő, 500 a csomagoló, rakodómunkás.
A kölcsönzésben kiugró időszakok általában nincsenek. Alkalmi foglalkoztatásra, idénymunkára nem jellemző a nagyobb számú kölcsönzés. Elsősorban az ipari, feldolgozóipari ágazatok a meghatározóak. Az igénybe vevő munkaadók a nagyobb létszámot foglalkoztatók közül kerülnek ki. Mára már jellemző, hogy egy-egy munkaadó több kölcsönző szolgáltatásait is igénybe veszi.
Termelési ingadozások, minőségi csere
– Valószínűleg ugyanazért van szükség a kölcsönzött munkaerőre most, mint az utóbbi másfél, két évtizedben, amióta Magyarországon megfelelő jogi szabályok között kezdtek el működni az ezzel foglalkozó vállalkozások – mondja Göltl Viktor, a WHC Kft. ügyvezetője. Több mint negyedszázada foglalkoznak ezzel, megyei partnereik közé tartozik több multinacionális tatabányai és tatai cég is.
– Három fontosabb indoka van a munkaerő-kölcsönzésnek: a termelési ingadozások lefedése, a munkavállalók toborzásának megkönnyítése, illetve a minőségi csere. A foglalkoztató vállalat, a kölcsönvevő dönti el, hogy milyen munkakörre keres ilyen formában munkavállalókat. Bármilyen munkakör felmerülhet.
A legnagyobb számban a termelő vállalatok igénylik a kölcsönzött munkavállalókat. Göltl Viktor hozzátette, hogy a megtalálás módjában kreatívnak kell lenni, minden lehetséges toborzási csatornát fel kell fedezni. Nehezíti a dolgot, hogy az idei évben a rendkívül magas foglalkoztatottsági ráta mellett szinte nincs munkakeresői bázis.
