Gazdaság

2014.02.28. 12:54

Magyar–szlovák valóság és álom

Partnerséget építettek a Magyarországon és a Szlovákiában élők az utóbbi hét évben. Ezt szeretnék folytatni a következő hét évben is Erről szól mot az oldal.

Mórocz Károly

A HUSKI1 és a következő, a HUSKI2 nevet viselő, határon átnyúló program célja a magyar-szlovák közeledés elősegítése. A napokban erről beszélt Andrea Bukorova, Nagyszombat megye projektmenedzsere a városba érkezett magyarországi szakembereknek. Csaknem két éve szövetkezett szlovák részről Nagyszombat és Nyitra megye, a magyar oldalról Győr-Moson-Sopron és Komárom Esztergom megye.

A Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Ügynökség és a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség szervezte a találkozót Nagyszombaton, ahonnan a múltba és a jövőbe egyaránt elindultunk.
A projekteket (elő)készítők a csapatépítésről, tanulmányokról, adatbázisról, oktatásról beszélgettek.

Kell. Mindre szükség van – a háttérről ennyit, folytassuk a tényekkel.
 Az idegenforgalom és a turizmus szempontjából kiemelt jelentősége van és lesz a kerékpárutaknak. A Duna mentén illetve a folyam mindkét partján évről évre nő a biztonságosan „átkerekezhető” kilométerek száma, a kerékpárutakon egyre több lesz a tájékoztató tábla is.
A delegáció Búslakra is ellátogatott. Egy kerek helyre, ahogyan Nagy György, a Búslak Oil és a Búslak Tangazdaság igazgatója fogalmazott.

Napkollektorok, kerékpárút, környezetvédelem: Szlovákiában az év falujává választották tavaly Kisudvarnokot

A rendszerváltást követően megújult a faluház, sportpálya, műfüves focipálya épült, ravatalozóval és játszóterekkel gazdagodott a Dunaszerdahelyhez közeli település. És nem álltak meg. „Kétütemű” pályázatok következtek a valamivel több mint 1000 lakosú szlovákiai Kisudvarnokon az utóbbi években; ez azt jelenti, hogy az első eredményeket további tervek, majd azok megvalósítása követte. Nagyszabású kerékpárút-építés kezdődött itt és négy kistérségben, valamint hazánkban a határhoz közel –  a remények szerint folytatódhatnak a turisztikai és közlekedés-biztonsági szempontból fontos munkák.

Hisznek a megújuló energiaforrások hasznosításában – és a kezdeti sikereket várhatóan szintén folytatás követi. Energetika szempontjából önálló községgé szeretne válni Kisudvarnok, ahol már most is több intézményen van napkollektor. Álmuk, hogy minden közintézményen napkollektor legyen, és a község közvilágítását is az összegíűjtött energiából oldják meg. Hisznek az itt élők a zöld gazdálkodásban, a Fertő-Hanság Nemzeti Parkkal közös programjuk a természet- és környezetvédelmi tudatformálás kiváló példája. Komplex programokat, közös akciókat terveznek-szerveznek. Megújult az oktató-fogadóközpont, ahol bemutatóterem, kézművesműhely várja az érdeklődőket.

„Naggyá csak fiaid szent akaratja tehet” – ezt olvashattuk a Kisudvarnok közelmúltjáról szóló film elején. Teljesítették az itt élők a kis község 2013-ban az év települése lett Szlovákiában, elsőként a magyarok lakta falvak közül. Nem állnak le, bérlakások épülnek, hogy itt maradjanak a fiatalok. Munkalehetőség van, hiszen például a település ipari parkjában négyszázan dolgoznak. A remények szerint a kétütemű projektekből négyüteműek lesznek Marczell Zoltán polgármester és kollégái irányításával...

Kerek történetet hallottunk tőle. Volt 1600 szarvasmarhájuk – összesen 1600 hektáron gazdálkodnak, ennek kétharmadán szigorúan biogazdálkodás folyik –, biotejet vártak tőlük. Ezért a táplálkozásukhoz a saját, búslaki napraforgóból készített biopogácsát kaptak. Egy darabig csak mellékterméknek számított az olaj, utána változott a világ, kiemelt tevékenységük lett a bioolaj készítése.

Népszerű a cseresznyepaprikával, bazsalikommal, fokhagymával ízesített extra szűz olaj. Jelenleg. Most évente a hagyományossal együtt 4 millió litert gyártanak, mindössze 18-an, az árbevétel ebből négymillió euró. Exportálják Nyugat-Európa több országába, a szomszédos Csehországba és hazánkba, valamint a Közel-Keletre is. És a biotej? Maradt bőven. Csaknem ugyanennyi liter évente. Így kerek a példamutató történet. Andrea Bukorova hozzátette, hogy a búslakiak nem uniós pályázatból fejlesztettek; azért néztük meg az olajkészítést és a tangazdaságot, hogy elvigyük a hírét. Remélhetően a kis- és közepes termelő vállalkozások együttműködése kibővül a jövőben.

Különleges, a jelenlegi helyzetre jellemző történettel találkoztunk Jókán. A csaknem 4000 lelkes településen inkubátorházzá alakítottak át egy régi, romos épületet, több mint egymillió eurós támogatásból. Tizennyolc vállalkozásnak van itt üzlete illetve korszerűen felszerelt irodája az első és a harmadik szinten. Csak a rezsiköltséget kell fizetniük, három év elteltével az önkormányzatnál lehet majd pályázni a hosszabbításra. A második szinten egy hatalmas tárgyalótermet alakítottak ki. Itt előadásokat workshopokat tartanak. Keveset... – mondja Farkas Imre polgármester, akitől megtudjuk, a pályázat feltételei között szerepel, hogy öt évig nem lehet itt bál, szórakoztató rendezvény. Tudomásul vették, betartják, várnak.

Megvalósult projektekben is bővelkedik tehát Nagyszombat megye több települése, és párhuzamosan nálunk Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom megye falvai. Ugyanakkor álmodoznak-tervezgetnek mindkét oldalon a folytatásról. Sokat várnak a következő időszaktól.

 

Hisznek a megújuló energiaforrások hasznosításában – és a kezdeti sikereket várhatóan szintén folytatás követi. Energetika szempontjából önálló községgé szeretne válni Kisudvarnok, ahol már most is több intézményen van napkollektor. Álmuk, hogy minden közintézményen napkollektor legyen, és a község közvilágítását is az összegíűjtött energiából oldják meg. Hisznek az itt élők a zöld gazdálkodásban, a Fertő-Hanság Nemzeti Parkkal közös programjuk a természet- és környezetvédelmi tudatformálás kiváló példája. Komplex programokat, közös akciókat terveznek-szerveznek. Megújult az oktató-fogadóközpont, ahol bemutatóterem, kézművesműhely várja az érdeklődőket.

„Naggyá csak fiaid szent akaratja tehet” – ezt olvashattuk a Kisudvarnok közelmúltjáról szóló film elején. Teljesítették az itt élők a kis község 2013-ban az év települése lett Szlovákiában, elsőként a magyarok lakta falvak közül. Nem állnak le, bérlakások épülnek, hogy itt maradjanak a fiatalok. Munkalehetőség van, hiszen például a település ipari parkjában négyszázan dolgoznak. A remények szerint a kétütemű projektekből négyüteműek lesznek Marczell Zoltán polgármester és kollégái irányításával...

-->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!