Behatárolt belső piacok, bajban a kis- és közepes vállalkozások

Hazánkban a munkaképes lakosság 43 százaléka nem dolgozik. Ettől költői a kérdés: lehet erre fejlődő magyar gazdaságot építeni? Választ dr. Vadász György a  Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke sem tudott adni azon a tatabányai fórumon, amelynek a megyei iparszövetség „Kiszöv” részéről Benkovics Alajos elnök és dr. Petőcz Erzsébet ügyvezető igazgató voltak a házigazdái.

A tanácskozáson a kis- és középvállalkozások helyzetéről hallhattunk elemzést. Kiderült: gazdaságunk, erőforrásaihoz mérten évről-évre többet költ. A külföldi tőke, a multik nem „húzták” magukkal a hazai kis- és középvállalatokat beszállítóként sem.

Az unió úgy ítélte meg, hogy a magyar gazdaságot 900 milliárd forintnyi fejlesztési támogatásban részesíti 2013-ig, miközben az ország éves adósságszolgálata az 1200 milliárdot is meghaladja. Életbevágó kérdés: mikor lesz olyan állapotban a költségvetésünk, hogy az adósságszolgálat végre nem emelkedik? A különböző érdekvédelmi és gazdasági szervezetek húsz éve hiába szajkózzák a foglalkozatási-szerkezet váltást, nem történik semmi. A kis- és közepes vállalkozás csak hazánkban foglalkoztatási kategória, máshol a hozzáadott értéket növelés „szinonimája”.