Sok a megyei mester, de fogy a munkaerőpiaci utánpótlás

Kovács Károly, fő ceremónia-mester az oklevelek átadása előtt felelevenítette a régi céhes hagyományokat és emlékeztetett arra, hogy 20 évvel ezelőtt rendeztek először hasonló mesteravatót, amikor a mostanihoz hasonlóan a mészáros céh 1775-ben készült ládája előtt tettek esküt és az ifjú mesterek az asztalosok céhének kupájából, illetve a cipészek céhének serlegéből ittak társpoharat az őket vizsgáztató látómesterekkel.

– A mester nem az aki tanít, hanem aki tanítványai vannak – mondta köszöntőjében Czunyiné dr. Bertalan Judit, országgyűlési képviselő, majd hozzátette, akit mester címmel illetünk, abban többet látunk, attól szép munkát várunk. Emlékeztetett arra, hogy ma, amikor a megyében három százalék alatti a munkanélküliség, verseny van a legjobb munkaerőért, a legjobb minőségért.

Dr. Völner Pál, országgyűlési képviselő a megye egyik legjelentősebb társadalmi eseményének nevezte a mesteravatót és hozzátette, a mesterek példája bizonyítja, vannak biztos megélhetést és önállóságot kínáló életpályák.

Az ünnepség résztvevői köszöntötte Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki elmondta, szakmai kiválóságok nélkül nem működhet az ország és hazánknak szüksége van a most mesteri címet szerzett szakemberek tudására.

Aranykoszorús mestereket is köszöntöttek

A mesterek avatása előtt öt személynek aranykoszorús mester címet adományoztak. A kitüntetés a hosszú időn keresztül, egyenletesen magas színvonalon végzett, erkölcsi és szakmai példamutatás terén is kimagasló teljesítményt nyújtó mesterek munkájának elismerése.

A cím adományozásához mesteri címmel kell rendelkezni, valamint legalább 30 év tevőleges szakmai múltat kell igazolni. Az arany koszorús mesterek részére kitüntető jelvényt, oklevelet és emlékplakettet adtak át. Az adományozó testület döntése szerint Arany Koszorús Mesteri Címet vehetett át Baráth Sándor, Izsáki András, Mócher Imre, Pallós Jánosné és Szimler Ferenc.

– Az első szavam az új mesterekhez a köszöneté és a gratulációé – mondta Dr. Szerencsés László, a kamara elnöke az oklevelek átadása előtt, majd arra kérte őket, fordítsanak gondot arra, hogy tudásukat megosszák a következő generációval, mint ahogy ők is elődeiktől tanulták a mesterséget.

„A mesteroklevéllel sok fiatalnak mutatnak jó példát, hogy igenis, érdemes kiemelkedőt nyújtani minden szakmában.”

– Képezzenek olyan fiatalokat, akikre büszkék lesznek. Járuljanak hozzá, hogy a mester szó bizalmat, kimagasló teljesítményt, erkölcsi és szakmai példamutatást sugározzon a környezetének – tette hozzá. 

Belső utánpótlásra számít Parragh László

Emellett Parragh László arról is beszélt az MTI-nek, hogy a magyar gazdaság munkaerőpiaci tartalékai erősen fogynak, a belső utánpótlás a közigazgatásban dolgozókból, a közmunkások és a mikrovállalkozások köréből származhat, ahol szektoronkét 100-200 ezer fős tartalék rejlik.

A közigazgatás területén politikai döntés kérdése, hogy a területen dolgozók beléphessenek egy másfajta munkaerőpiacra, az éppen csak megélő, önfoglalkoztató mikrovállalkozóknak pedig azért lenne érdemes alkalmazottá válniuk, mert biztos nyugdíjhoz és ellátásokhoz juthatnak, tette hozzá.

Élen járnak a Komárom-Esztergom megyei mesterek

Szerencsés László, a megyei kamara elnöke ismertette, hogy a kereskedelmi és iparkamarák közül arányaiban az elmúlt években Komárom-Esztergom megyében kaptak a legtöbben mesteri címet. A hiányszakmákban államilag támogatott mesterképzésnek is köszönhető, hogy 2015-től, három év alatt összesen 517 mestert avattak.

Esztergom városát Romanek Etelka polgármester képviselte, a pohárköszöntőt Horváth-Szeder Gábor, a járási hivatal vezetője tartotta.