2006.01.05. 07:57
Bonnra, Frankfurtra és Hamburgra is atombombát dobtak volna
A varsói kormány novemberi ígéretéhez híven januárban átadja a Varsói Szerződés titkos dokumentumait a lengyel Nemzeti Megemlékezés Központjának, ahol a történészek számára tanulmányozhatóvá válik a mintegy 1700 archív anyag döntő része.
Az eddig a lengyel katonai archívumban őrzött szigorúan titkos dokumentumok létéről és tartalmáról a miniszter 2005. november 25-én számolt be a nemzetközi sajtó előtt. A titkos dokumentumokból egyértelműen kiderül, hogy a volt szovjet tömb 1955-ben létrehozott és 1991-ben felbomlott védelmi szervezete azt a doktrínát vette alapul, hogy a Varsói Szerződés (VSZ) fegyveres erői a NATO előzetes támadására válaszként alkalmaznak ellencsapást, jelenti a CENA hírügynökség.
A dokumentumok egy ilyen válaszcsapás 1979-ben kidolgozott tervét tartalmazzák, holott akkoriban Jimmy Carter amerikai és Leonyid Brezsnyev szovjet elnök az enyhülésről tárgyalt.
A nyilvánosságra kerülő támadási térképen vörös gombafelhők sorozata árnyékolja be Nyugat-Európát, jelezve, hogy hova csapódnának be a szovjet atombombák. Németországban Bonn, Frankfurt, Köln, Stuttgart, München és Hamburg volt ilyen kijelölt célpont. Belgiumban a NATO politikai központjának helyt adó Brüsszel is ilyen támadásnak lett volna kitéve, csakúgy, mint Hollandia és Dánia.
A dokumentumok alapján elmondható, hogy Franciaországot elkerülte volna a képzelt támadást, vélhetően azért, mert akkor nem volt tagja a NATO integrált struktúrájának. Nagy-Britanniát pedig azért nem támadták volna meg, mert a hagyományos fegyverzeti téren számottevő fölénnyel rendelkező Varsói Szerződés nem akart tovább terjeszkedni a Rajnánál.
A dokumentumok egy része a Hét nap a Rajnáig hadgyakorlati címet viseli, jelezve azt a feltételezést, hogy a NATO támadását követően a VSZ erői egy héten belül elérik a francia-német határt, áll a jelentésben.
A térképeken kék felhők jelölik a NATO feltételezett atomcsapása által sújtott városokat, így a többi között Varsót és Prágát. A hadgyakorlati segédanyagokból az is kiderül, hogy a NATO csapásnak 2 millió lengyel áldozata lett volna. „Ez azt mutatja, hogy a lengyel hadsereget arra használták volna, hogy részt vegyen olyan hadműveletben, amely országunk nukleáris megsemmisítését vonta volna maga után” – kommentálta a dokumentumokat Radoszlaw Szikorszki, részletezi a CENA hírügynökség.