Friss hírek

2006.01.06. 10:39

A pápa a keleti keresztényeket is köszönti Vízkereszt alkalmából

Ma van Vízkereszt napja. Az ünnep alkalmából a vatikáni Szent Péter Bazilikában pontifikál misét XVI. Benedek pápa. Az ünnepi szentmisén a pápa bejelenti a következő bíborosi találkozó, a konzisztórium időpontját. Vízkeresztre ígérte első enciklikája közlését is, de ezt a hírt egyelőre nem erősítette meg a Vatikán. A katolikus egyházfő úrangyala imádságában valószínűleg köszönti a régi naptár szerint karácsonyozó keleti keresztényeket is.

BAMA

A Vízkereszt, korábban Szentkereszt, a latin egyház Epiphania Domini, "az Úr megjelenése" elnevezésű ünnepének magyar neve. Ez a nap a "karácsonyi tizenketted" (tizenkét napos ünnep) zárónapja, mely után megkezdődik a farsang. Az Epiphania görög szó, azt jelenti: "megnyilvánulás, megjelenés". A pogány görögök használták először ezt a szót az istenség megjelenésére, és annak évenkénti megünneplésére. Időpontja a pogány korban is az év elejére esett, a visszatérő napfényt köszöntő téli ünnepkör része volt.

Jankovics Marcell Jelkép kalendárium című könyvéből megtudhatjuk, hogy Epiphania ünnepe először a 3. században tűnt fel a keleti egyházban, mint Krisztus születése napja. Száz évvel később azonban a keresztény mozgalmaktól tartó római birodalomban úgy gondolták, jobb lesz Krisztus születésnapját összeolvasztani az egyik pogány ünneppel, az akkoriban nagyon népszerű Míthras napisten születésnapjával, így Jézus születésnapját rendeletileg áthelyezték december 25-re. Emiatt a január 6-i Epiphania hamarosan új jelentést kapott. Nyugaton a háromkirályok imádásának, keleten pedig Krisztus Jordán folyóban való megkeresztelkedésének az ünnepe lett. Az utóbbi gondolatot később a római egyház is átvette, sőt hozzácsatolták a Jézus első csodatevéséről (a víz borrá változtatásáról a kánai mennyegzőn) való megemlékezést, azt tanítván, hogy e három evangéliumi esemény Jézus istenségének első "megnyilvánulásai", epiphánéi.

Krisztus keresztségének emlékére a Vízkereszt ünnepi keresztelések napja volt. A katolikus egyház szokása szerint tömjént és vizet szentelnek e napon, innen az ünnep magyar neve. A keleti egyházban a Jézus érintésétől megszentült Jordán emlékezetére a folyók megkeresztelése is szokásban volt. A görög, bolgár és a szerb papok pompás körmenet élén vonultak a folyó partjára, s ott a szertartás részeként fából vagy jégből faragott keresztet vetettek a vízbe, amit aztán az edzettebb hívek egymással versengve halásztak ki.

A víz és tömjén megszenteléséből keletkezett a házszentelés szokása, amely viszont már a háromkirályok tiszteletéhez kapcsolódik. Vízkereszt egyházi jelképe, a sugárzó, arany betlehemi csillag is összekapcsolja a nap két szent eseményét. Mind a házszentelésnek, mind a templomban szentelt víznek, amelyből minden család vitt haza, csodatévő erőt tulajdonított a nép. Az egyházi indíttatású házszenteléshez azonban kezdettől fogva kapcsolódtak népi hiedelmek is. A szentelő pap és a háziak viselkedésétől függött például a tyúkok évi tojáshozama, a kender növekedése, sőt az is, talál-e párt az újévben a házbéli leány vagy legény. A papok pedig, miközben házról házra jártak, hogy ne teljen hasztalanul a nap, alamizsnát gyűjtöttek, ekkor szedték be az úgynevezett lélekpénzt.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!