2005.12.28. 06:48
Járai szerint messze még az euró
A Magyar Nemzeti Bank elnöke azt állítja, csak mélyreható reformok megvalósítása után lehet bevezetni az eurót Magyarországon. Járai Zsigmond a Kossuth Rádió Krónika Háttér című műsorában kedden este ismét azt mondta, hogy reálisan csak 2013-14-ben csatlakozhat az ország az euróövezethez, szemben a kormány 2010-es tervével.
Az idei év gazdasági helyzetét áttekintve a jegybankelnök kifejtette, hogy a legnagyobb problémának az államháztartás helyzetét, az állami költségvetés helyzetét látja. Az okok közül kiemelte többek között, hogy túl nagy részét vonja el az állam a megtermelt jövedelemnek, túl magasak az adók. A bruttó hazai terméknek nagyjából 40 százaléka az adó Magyarországon. A velünk versenyző országokban - Szlovákiában, Írországban, Bulgáriában - csak 30 százalék körüli az adóterhelés. A másik torz jelenség az, hogy miközben az állam körülbelül 50 százalékát osztja el a nemzeti terméknek, csak 41 néhány százalékát vonja el. A közte lévő hat-nyolc-tíz százalék az államháztartás hiánya, és ezt a hiányt az államadósság növelésével lehet csak finanszírozni. Járai számításai szerint az elmúlt években a bruttó hazai termék nyolc százaléka közelében alakult ez az államháztartási hiány, márpedig három százalék fölött ez már rendkívül veszélyes. Hogy éveken keresztül nyolc százalék közelében van, ez nyilvánvalóan fenntarthatatlan helyzet. A bankelnök szerint az idei helyzet sem lesz jobb. Az unió szabályai szerint számított hiány megint nagyjából nyolc százalék közelében lesz.
Harmadik problémaként Járai azt emelte ki, hogy az egész költségvetés tervezése nagyon gyenge lábakon áll. Évek óta a bevételek sem, és a kiadások sem felelnek meg a tervezettnek.
A jegybankelnök arra figyelmeztetett, hogy nemcsak ő, hanem a pénzügyi befektetők is nagyon törékenynek ítélik a magyar gazdaság helyzetét. Ők, amikor a magyar államkötvényeket megveszik, akkor a magyar államadósságot finanszírozzák, gyakorlatilag kölcsönt adnak a magyar államnak. Ha viszont nagyon nagy az államháztartás hiánya, akkor egyre nehezebben adnak kölcsönt, és egyre bizonytalanabb lesz a forint helyzete is. 2005-öt az a kettősség jellemezte, hogy egyrészt egy viszonylag gyors gazdasági növekedés és mérsékelt infláció mellett a gazdaság sebezhetősége nagyon magas szintre emelkedett, döntően az államháztartás rossz helyzete, magas hiánya és az államadósság gyors növekedése miatt.
