Nem lesz népszavazás Tubesről

Mivel a kormány közlése meglehetősen hirtelen jött arról, hogy mégsem a Zengőre, hanem a Tubesre tervezik a NATO-lokátort telepíteni, egyre több szervezet kéri a minél részletesebb tájékoztatást. A Zengő Koalíciót alkotó zöldszervezetek már a szándék múlt heti bejelentésekor is követelték azt, hogy a helybeliek kapjanak meg minden szükséges információt. Az MDF a napokban szintén ezt kérte, s sajtótájékoztatón jelentette be, hogy akár helyi népszavazást is elképzelhetőnek tart a kérdésben. Ezt vagy a település közgyűlése írhatja ki, vagy a választópolgárok 10 százaléka kérheti aláírásával. Pécsett – a 2002-es választói névjegyzéket alapul véve – ez mintegy 13 ezer embert jelent.

A jogszabályok szerint azonban ebben a kérdésben nem lehet helyi népszavazást kiírni, mivel az nem tartozik az önkormányzat hatáskörébe. Füredi Péter, az MDF pécsi önkormányzati képviselője kifejtette, így természetesen nem kezdeményezik e lépést, de valamilyen formában mindenképp szükséges lenne megismerni a lakosság véleményét a kérdésben. Ez akár egy egyszerű aláírásgyűjtés is lehet. A városatya úgy vélte, a radarberuházás kapcsán fel lehetne vetni azt is, hogy kapjon a város valamilyen ellentételezést a lokátor miatt. Elképzelhetőnek tartja a Mecsek vagy éppen az Állatkert támogatását is.

Papp András, az MDF témagazdája hangsúlyozta: nem kívánják pártpolitikai színre terelni az ügyet, de elvárják a tájékoztatást. Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium kommunikációs főigazgatója lapunknak elmondta, a kormány szándékának bejelentése után elkezdődött a tervezés munkája, ki kell dolgozni a javaslatokat a radar telepítésére (magára a berendezésre is több változat létezik). Egyeztetni kívánnak a civil szervezetekkel, az önkormányzattal, a helyi képviselőcsoportokkal, és lakossági fórumokat is szerveznek majd. Erre néhány hét múlva kerülhet sor, várhatóan a tervezés akkor jut olyan szakaszba, hogy már konkrétumokkal állhatnak elő a radarbázis ügyében.

Előnyök
– A déli, délkeleti határszakaszok, valamint a Dunántúl jó része a Tubesről rádiólokátorral belátható
– A legtöbb szempont szerint a Tubes „használhatósága” rádiólokációs szempontból nem sokkal marad el a Zengőtől
– Természetvédelmi szempontból nem kell túl nagy beavatkozás
– Megszűnhet a jelenlegi „antennaerdő”, hiszen a mostani katonai bázis, illetve egyeztetés után a mobiltelefon-adótorony is összekapcsolható a lokátorral
– A teljes beruházás megvalósítható a Honvédelmi Minisztérium kezelésében levő területen, a bekerített részen az objektum valamennyi eleme kiépíthető
– Tulajdoni viták nincsenek, hiszen a terület a Magyar Állam tulajdonában áll, azt a Honvédelmi Minisztérium használja most is Hátrányok
– Kis és közepes magasságon az ország belsejében lefedetlen területek maradhatnak
– Mivel maradnak „fehér foltok”, kiegészítő berendezésekre is szükség van, ami részben további költségeket jelent, részben a mostani radarrendszert tovább kell üzemeltetni
– A NATO engedélyezési eljárását le kell folytatni, illetve bizonyítani kell, hogy az új helyszín is alkalmas e célra
– A telepítési hely nem rendelkezik a villamosenergia kivételével egyéb közművel, így azt vagy fel kell vezetni, vagy mobil egységet kell kialakítani (például víz, szennyvíz, gázellátás)
– A terület környéke a Natura 2000 uniós természetvédelmi egység része
– A radarobjektum közvetlen megközelítése jelenleg földúton zajlik, így vagy utat kell építeni vagy különleges járművekre, terepjárókra van szükség, hogy az egység minden időjárási körülmények között elérhető legyen

Mivel az eredeti tervekben nem a Tubes, hanem a Zengő szerepelt, mint a magyar radarrendszer harmadik eleme, értelemszerűen a NATO is ehhez adott pénzügyi hozzájárulást. Bocskai István, a honvédelmi tárca szóvivője elmondta, megkezdődtek az egyeztetések arról, hogy az Észak-Atlanti Szövetség e változtatást is támogassa. A költségek milliárdosak, így nem mindegy, hazai vagy szövetségi kasszából állják-e a beruházást.

Aligha működhet a bázis 2007 előtt

Az előzetes becslések szerint legalább 6–8 hónapot vesz igénybe a különböző hatástanulmányok elkészítése, engedélyek beszerzése, maga az építkezés pedig legalább 10–12 hónap. Már ha semmi sem jön közbe, az engedélyeztetés azonban önmagában elhúzódhat akár egy évig is, ha egyeztetésre, netán bírósági eljárásra kerül sor, akár tovább is. Így bizton állítható, 2007 előtt aligha működhet a radar a Tubesen.

Mivel az eredeti tervekben nem a Tubes, hanem a Zengő szerepelt, mint a magyar radarrendszer harmadik eleme, értelemszerűen a NATO is ehhez adott pénzügyi hozzájárulást. Bocskai István, a honvédelmi tárca szóvivője elmondta, megkezdődtek az egyeztetések arról, hogy az Észak-Atlanti Szövetség e változtatást is támogassa. A költségek milliárdosak, így nem mindegy, hazai vagy szövetségi kasszából állják-e a beruházást.

Aligha működhet a bázis 2007 előtt

Az előzetes becslések szerint legalább 6–8 hónapot vesz igénybe a különböző hatástanulmányok elkészítése, engedélyek beszerzése, maga az építkezés pedig legalább 10–12 hónap. Már ha semmi sem jön közbe, az engedélyeztetés azonban önmagában elhúzódhat akár egy évig is, ha egyeztetésre, netán bírósági eljárásra kerül sor, akár tovább is. Így bizton állítható, 2007 előtt aligha működhet a radar a Tubesen. -->