Egyház, kormány: ütköző

Az egyházi vezetők túlnyomórészt egyházellenesnek, sőt, provokációnak minősítették Gusztos Péter szabad demokrata ügyvivő azon felvétését, ismételten át kellene ismét gondolni az állam és az egyházak viszonyát. Az SZDSZ szerint az államnak minden tekintetben ki kellene vonulnia a vallási intézmények mögül, beleértve elsősorban az egyházak és azok intézményeinek finanszírozását. A politikus elképzeléseit valamennyi keresztény egyház és a zsidóság is támadta. Veres András, a katolikus püspöki konferencia titkára katolikus és keresztényellenes provokációnak tartja a az SZDSZ álláspontját.

A fenti eset nem az első összeütközés a történelmi egyházak és a jelenlegi kormánykoalíció között. Hasonló, az egyházak munkájának hatékonyságát csorbító intézkedésnek vélték a katolikus, református és evangélikus felekezeti vezetők, hogy a költségvetési tárgyalások során kevesebb mint felére csökkent az egyházi intézmények támogatására szánt összeg: az egyházi számítások alapján járó 1,9 milliárd forint helyett mindössze 912 millió forintot kaptak. Erdő Péter bíboros katolikus, Bölcskei Gusztáv református és Szebik Imre református vezetők közös nyílt levélben tiltakoztak a számukra továbbra is elfogadhatatlan lépés ellen.

A pártok és kormányok, valamint az egyházak viszonyát – nyilvánvalóan – a képviselt politikai értékrendek határozzák meg, ám egyes csoportokon belül is lehetnek eltérések. „Míg a Medgyessy-kormány inkább közeledett, addig a Gyurcsány-kabinet távolodik az egyházaktól” – mutat rá a szocialista vezetésű kabinetek közötti különbségekre Kiszelly Zoltán. A politológus emlékezetett arra, Medgyessy Péter miniszterelnöksége idején legtöbbször hangsúlyosan jelent meg egyházi eseményeken, így többek között Erdő Péter bíboros-érsek beiktatásán. Gyurcsány Ferenc – a pápánál tett látogatása ellenére – azonban jellemzően csak protokolláris szinten vesz részt az egyházi programokon.

A politikai elemző szerint az útkeresés oda vezethető vissza, hogy az MSZP-nek eleve ellentmondásos a viszonya az egyházakhoz, mivel azok eleve hagyományos konzervatív értékeket képviselnek. Ezek ugyan a baloldalon is fontosak lehetnek, de mégsem elsődlegesen a szocialistákhoz kapcsolódó eszmék. A magyar pártpalettán egyedül az SZDSZ képvisel antiklerikális – azonban korántsem vallásellenes – politikát. Ennek oka – véli a politológus – elsősorban az, hogy a liberális párt ezzel próbál elkülönülni a gyűjtőpárttá formálódó MSZP-től. Mint mondja: a liberálisok szavazótáborát a szocialisták csökkentették azzal, hogy gyakorlatilag majd mindent átvettek az SZDSZ-től, ezért a párt olyan eszközzel kénytelen élni, melyet a koalíciós partner – éppen széles rétegeket megszólítani képes volta miatt – nem tehet magáévá anélkül, hogy táborát veszélyeztetné. Az egyházak elleni fellépésre – mondja a politológus – jellemzően erőteljes jobboldali válaszok érkeznek, melyek egy részét a liberális párt egyenesen kódolt antiszemitizmusként értékel: ezzel pedig „öszehozza”, erősíti bázisát.

Egyházi témák a kampányban

Az elmúlt választásokhoz hasonlóan a szakemberek ismételten azt várják, kampányelemmé minősül a pártok egyházakhoz fűződő viszonya; ugyancsak a választási harc része lesz a templomokban folyó vélt vagy valós kampánytevékenység. Mivel a magyar lakosság több mint háromnegyede – a tényleges vallásgyakorlástól függetlenül – kereszténynek vallja magát, egyértelmű, hogy sok múlhat a felekezetek álláspontján. Míg Európában a gyakorló vallásos réteg csökken, addig ezzel egyidőben Kelet-Európában és hazánkban is nő: várhatóan a teljes népesség 15 százalékánál áll majd meg a folyamat.