2005.11.15. 17:17

CIA-börtönök: az államtitkár cáfol

Az ENSZ-megfigyelő és a hazai titkosszolgálatok is cáfolják, hogy Magyarországon börtönt működtetne a CIA. A nemzetbiztonsági bizottság keddi ülésén Tóth András titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár arról beszélt: minden kétoldalú kapcsolat jogszerűen működik.

BAMA

[caption id="" align="alignleft" width="200"] fotó: Kallus György
[/caption]„A nemzetbiztonsági szolgálatok a jogi normák betartásával működnek együtt a CIA-val” – jelentette ki Tóth András, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító államtitkár a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülésén. Az államtitkár hangsúlyozta: nem volt és nem is lesz Magyarországon semmilyen CIA-börtön, ahol az amerikai haditevékenység során ejtett foglyokat őriznének vagy vallatnának. Az államtitkárt elsősorban Demeter Ervin (Fidesz) volt titokminiszter faggatta.

Tóth a kérdésekre válaszolva ismételten hangsúlyozta, bár a terrorizmus elleni harcban Magyarország partnere az Egyesült Államoknak, idehaza nincs semmilyen olyan gyakorlat, mely a nemzetközi jogi normákkal összeegyeztethetetlen lenne. A szolgálatok „rigorózusan” ügyelnek arra, hogy az együttműködés a nemzetközi jognak megfelelően történjen – tette hozzá. Demeter Ervinnek válaszolva kifejtette: a kétoldalú együttműködési megállapodások tartalma nem változott a volt titokminiszter hivatali ideje óta. Bár a CIA külföldi fogolytáborairól korábban is cikkeztek a lapok, a lavinát a Washington Post indította el november 2-án. Az amerikai napilap azt állította: a Központi Hírszerző Ügynökség Kelet-Európa több országában tart fenn ilyen létesítményeket.

Később az derült ki, hogy a CIA speciális fogolyszállító gépe októberben valóban leszállt Ferihegyen: az illetékesek szerint mindössze annyi történt, hogy a gép személyzete megpihent a magyar fővárosban, majd folytatta útját közel-keleti célpontja felé. A CIA a sajtóértesülések megjelenése után nem cáfolta, hogy működtetne börtönöket az Egyesült Államokon kívül, Európában is. A vizsgálat azzal kapcsolatban kezdődött meg, ki szivárogtathatta ki az információt a sajtónak.

Hétfőn este Cherif Bassiouni, az ENSZ afganisztáni megfigyelője és jelentésírója maga cáfolta, hogy az il Manifesto olasz lapnak azt nyilatkozta volna, Magyarországon, Lengyelországban és Romániában CIA-börtönök lennének. A Magyar Nemzet a múlt héten erre a cikkre hivatkozva élesztette fel az ügyet. Az ENSZ-diplomata szerint az olasz lapnak adott interjújában az ő válaszában nem, csupán a kérdésekben szerepeltek konkrét országnevek, jómaga erre reagálva az országok esetleges felelősségét minősítette.

Szatmári ügy: Szűkítik a kört

Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár szerint tovább szűkült azoknak a köre, akik a Szatmári-házaspár nevével fémjelzett kémbotrány anyagait kiszivárogtatták a Nemzetbiztonsági Hivatalból. Tóth leszögezte: a cél a felelős vagy felelősök konkrét megnevezése. Az államtitkár szerint a vizsgálat végeztével megtörténik majd a felelősségre vonás is, mivel „a törvény vonatkozó rendelkezései egyértelműek”. Az államtitkár cáfolta, hogy a lehallgatási jegyzőkönyvek nyilvánosságra hozatala mögött külföldi titkosszolgálat állna. Szerinte sokkal inkább arról van szó, hogy valaki vagy valakik „politikai jó pontokat” kívántak szerezni az ügy feltárásával, még törvénysértés árán is.

Augusztus végén jelent meg a sajtóban az az anyag, mely szerint a magyar titkosszolgálat leleplezett és kiszorított az országból egy román titkosszolgálatnak dolgozó házaspárt. A rendelkezésre álló adatok alapján a sajtó a feltételezett kémeket a Szatmári házaspárral, Szatmári Tiborral és Ildikóval azonosította. Az akkori iratok szerint Szatmári Ildikó „bizalmas kapcsolatba került” többek között egy volt és egy jelenlegi tárcavezetővel, Hiller István volt kultuszminiszterrel és Magyar Bálint oktatási miniszterrel is.