2005.09.06. 14:45
Csernobil nem volt olyan vészes
Bár négyezer életet követelt az 1986-os csernobili atomerőmű-katasztrófa, egyéb
szempontból nem okozott végül akkora károkat, mint korábban feltételezték,
derül ki abból az átfogó tanulmányból, melyet nemzetközi szervezetek és a
leginkább érintett három ország - Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország -
több mint száz szakértője állított össze több évig tartó kutatás alapján. A ma
és holnap Bécsben zajló nemzetközi konferencián ismertetik a tanulmány főbb
megállapításait. Az ENSZ által létrehozott Csernobil Fórum elnöke, Burton
Bennett szerint kétségtelenül voltak egészségügyi következményei a csaknem húsz
évvel ezelőtti robbanásnak, a baleset közvetlen környékét leszámítva nem léptek
fel tömeges méretben betegségek vagy fertőzések a lakosságban. A leggyakrabban
pajzsmirigyrák alakult ki azoknál a környékbelieknél, akik a robbanás idején
gyerekek voltak, de szerencsére közülük a legtöbben életben maradtak. Az
egyetlen tömegesnek tekinthető betegség, mely Csernobil miatt lépett fel, a
lelki sérülés volt. Ez pedig azért volt így, mert az érintett lakosok nem
kaptak elég információt a baleset után, és a valóságosnál sokkal nagyobb bajtól
rettegtek egy ideig.
A Nemzetközi Atomügynökség egyik szakértője szerint Csernobil környékén
hamarabb szűnt meg a káros sugárzás, mint ahogy korábban gondolták. Ráadásul
egy nem várt kedvező változás is végbement a térségben: miután a környék
elnéptelenedett, jelentősen megszaporodtak a vadon élő állatok. Csernobil
vidéke ma valóságos állatparadicsom.
Az idilli képet azért kicsit beárnyékolja más tudósok figyelmeztetése, akik
arra hívják fel az illetékesek figyelmét, hogy a felrobbant reaktor köré
épített beton szarkofág már teljesen megrepedezett, és félő, hogy hamarosan
összeomlik, Ebben az esetben ismét a káros sugárzás növekedésétől kell tartani,
és még közel húsz év alatt sem tudták eltávolítani a sugárfertőzött
hulladékokat a környékről. (Financial Times)