Csernobil nem volt olyan vészes

Bár négyezer életet követelt az 1986-os csernobili atomerőmű-katasztrófa, egyéb

szempontból nem okozott végül akkora károkat, mint korábban feltételezték,

derül ki abból az átfogó tanulmányból, melyet nemzetközi szervezetek és a

leginkább érintett három ország - Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország -

több mint száz szakértője állított össze több évig tartó kutatás alapján. A ma

és holnap Bécsben zajló nemzetközi konferencián ismertetik a tanulmány főbb

megállapításait. Az ENSZ által létrehozott Csernobil Fórum elnöke, Burton

Bennett szerint kétségtelenül voltak egészségügyi következményei a csaknem húsz

évvel ezelőtti robbanásnak, a baleset közvetlen környékét leszámítva nem léptek

fel tömeges méretben betegségek vagy fertőzések a lakosságban. A leggyakrabban

pajzsmirigyrák alakult ki azoknál a környékbelieknél, akik a robbanás idején

gyerekek voltak, de szerencsére közülük a legtöbben életben maradtak. Az

egyetlen tömegesnek tekinthető betegség, mely Csernobil miatt lépett fel, a

lelki sérülés volt. Ez pedig azért volt így, mert az érintett lakosok nem

kaptak elég információt a baleset után, és a valóságosnál sokkal nagyobb bajtól

rettegtek egy ideig.

A Nemzetközi Atomügynökség egyik szakértője szerint Csernobil környékén

hamarabb szűnt meg a káros sugárzás, mint ahogy korábban gondolták. Ráadásul

egy nem várt kedvező változás is végbement a térségben: miután a környék

elnéptelenedett, jelentősen megszaporodtak a vadon élő állatok. Csernobil

vidéke ma valóságos állatparadicsom.

Az idilli képet azért kicsit beárnyékolja más tudósok figyelmeztetése, akik

arra hívják fel az illetékesek figyelmét, hogy a felrobbant reaktor köré

épített beton szarkofág már teljesen megrepedezett, és félő, hogy hamarosan

összeomlik, Ebben az esetben ismét a káros sugárzás növekedésétől kell tartani,

és még közel húsz év alatt sem tudták eltávolítani a sugárfertőzött

hulladékokat a környékről. (Financial Times)