A Magvető kitart a szépirodalmi profil mellett

A Magvető nagy presztízsű irodalmi kiadó, ám ez nem az üzleti nagyvállalkozás jellegre utal, könyveinek nagy része ugyanis  nincs kapcsolatban a "mediatizált, globalizmussal kapcsolatokat  teremtő" könyvpiaci forgalommal - hangsúlyozta. 

Mint hozzátette, a Magvetőt nem a kiadott címek száma, a  forgalom nagysága jellemzi, és a kiadás szempontjait sem ez  határozza meg, hanem elsősorban a minőségi művek, kortárs alkotók  megjelentetése.

A szépirodalom nem tömegcikk, mint a szakács- vagy az  útikönyvek, a kiadó szerzői mégis rendre felkerülnek a könyváruházi  sikerlistákra - mondta.
Morcsányi Géza 2005-ben megjelenő "legizgalmasabb" kiadványaik  között említett két "hangoskönyvet"; a január végén megjelenő CD-ken  az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre, valamint Esterházy Péter olvas  fel írásai közül, előbbi egy válogatást, utóbbi az Egy nőt.

Tavasszal jelenik meg a Magvetőnél Spiró György monumentális új  regénye, a Fogság, amelyet óriási várakozás előz meg. A könyv  egyszerre történelmi és kalandregény; az I. században, bibliai  tájakon játszódó történet egy előnytelen külsejű fiúról szól, aki  csak az eszével, kitartásával boldogulhat a különböző kalandok  forgatagában. A lebilincselő cselekményű regény elképesztő  történelmi ismerettel hitelesített, ugyanakkor egy pillanatra sem  szakad el a jelen hétköznapoktól - mondta Morcsányi Géza.

A Budapesti Könyvfesztiválra jelenik meg Gabriel García Márquez  új kötete, a Bánatos kurváim emlékezete; a kolumbiai írónak tíz éve  ez az első szépirodalmi regénye.
Az első félévben adják ki Rakovszky Zsuzsa új regényét, amely A  tapasztalás dalai nem végleges címet viseli. Fiatal szerzőik közül  Grecsó Krisztián és Dragomán György is új regényt ír; Jónás Tamás és  Kerékgyártó György novelláskötettel jelentkezik. Kiadják az  Erdélyben élő Vida Gábor első magyarországi kötetét is.

Morcsányi Géza a korábbi sikerek között említette Kertész Imre  életműsorozatát, Esterházy Péter könyveit vagy Rakovszky Zsuzsa első  regényét, A kígyó árnyékát. Szintén büszkék Závada Pál regényeinek  kiadására vagy Gabriel García Márquez-sorozatukra. Sikerszerzőik  közé sorolható az általuk felfedezett Varró Dániel költő és több  olyan, az irodalmi közélet által nagyra értékelt szerző, mint Bodor  Ádám, Krasznahorkai László, Bertók László vagy Takács Zsuzsa.

A Magvető 2003-ban az Év Kiadója lett és a Magyar Irodalmi Díjjal 2003-ban is magvetős szerzőt és művet, Parti Nagy Lajost,  illetve Grafitnesz című verseskönyvét jutalmazták. A kiadó szerzője  kapta a díjat 2000-ben (Esterházy Péter), 2001-ben (Bodor Ádám,  Szilágyi István) és 2002-ben (Rakovszky Zsuzsa) is.

A magyar klasszikusok közül Csáth Géza, Orbán Ottó, Petri  György, Szentkuthy Miklós és Szerb Antal életműsorozatait a Magvető  folyamatosan publikálja, nemrégiben új szerkesztésben, először  cenzúrázatlanul megjelentette Krúdy Gyula kései, nagy port kavart  regényét, A tiszaeszlári Solymosi Esztert.

A könyves műhely a hatvanas évek óta minden ünnepi könyvhétre  kiadja a Körképet és a Szép verseket, bemutatva a megelőző év  irodalmi termését. 
A fiatalabb generáció közül olyan ígéretes tehetségek tartoznak  a Magvetőhöz, mint Bartis Attila, Bódis Kriszta, Bánki Éva,  Berniczky Éva, Cserna-Szabó András, Erdős Virág, Jónás Tamás, Szabó  T. Anna, Tóth Krisztina és Zoltán Gábor.

A Magvető Könyvkiadó idei első rendezvénye Szentkuthy Miklós:  Prae című kötetének bemutatója lesz csütörtökön a budapesti Petőfi  Irodalmi Múzeumban.
Mint Morcsányi Géza elmondta, a Magvető 1955. mácius 10-én  jelentette meg első könyvét, Hatvany Lajos: Petőfi márciusa című  irodalomtörténeti munkáját.

-->