2004.11.17. 16:22
Margitszigeti bérgyilkosság - 58 év jogerősen
A margitszigeti bérgyilkosság felbujtója az áldozat felesége volt, az ügyben négy vádlottnak összesen 58 év szabadságvesztést szabott ki a Fővárosi Ítélőtábla szerdán kihirdetett jogerős ítéletében.
A tényállás szerint a feleség 200 ezer forintot ajánlott három fiatalembernek azért, hogy "legalábbis kórházi szintig iktassák ki" férjét.
A másodfokú bíróság nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottakat. Felbujtóként a feleség és tettesként két férfi 15 éves szabadságvesztést kapott, negyedik vádlott-társuknak, egy fiatalkorú fiúnak 13 évre kell börtönbe vonulnia.
A feleség 2003. január 13-án délután adott megbízást a cselekményre a három tettesnek, akik még aznap este 7-8 óra között a Margitszigetre csalták a férjet. Ott egyikük nyakon ütötte, majd hosszabb ideig ütlegelték, rugdosták a földön fekvő áldozatot, egyikük a mellkasára is ráugrott. Ezt követően elvették iratait, értékeit. A három elkövető még a gyilkosság estéjén szórakozni ment.
A holttestet másnap reggel fedezték fel, és még aznap rendőrkézre kerültek a gyanúsítottak. Az eljárás során a vádlottak egymásra terhelő vallomásokat tettek, de saját bűnösségüket javarészt tagadták.
A feleség az eljárás során azzal indokolta tettét, hogy meggyűlölte férjét, ugyanis rossz életkörülményeik miatt nem vehette magához állami gondozásban lévő, korábbi házasságában született kislányát. Az asszony a vádbeli időszakban külön élt második férjétől, ám a férfi rendszeresen pénzt adott neki, hogy helyrehozza megromlott kapcsolatukat.
Az asszony 200 ezer forintot ígért az egyik elkövetőnek, két társa pedig úgy vállalkozott a gyilkosságra, hogy csak annyit tudott, kap érte pénzt, de a pontos összegben nem állapodtak meg.
A feleség azt kérte, hogy "legalábbis kórházi szintig iktassák ki" férjét, de a legjobb ha meghal, mégpedig úgy, hogy közben szenvedjen is - hangzott el korábban a Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletének indoklásakor.
Az áldozat körülbelül fél-egy óra múlva bekövetkező haláláig viszonylag ép tudattal szenvedett. Az elsőfokú bíróság szerint az átélt testi, lelki kínok indokolják a különös kegyetlenség megállapítását.
A védelem az eljárás során amellett érvelt, hogy a cselekmény nem minősített emberölés, csupán gyilkossági kísérlet vagy halált okozó testi sértés, ami jóval enyhébben büntetendő a büntető törvénykönyv szerint.
Az ítélőtábla szerdán helyben hagyta a fiatalkorúra első fokon kiszabott 13 évet, viszont 15 évre súlyosította a feleség első fokon kiszabott 13 éves szabadságvesztését. A két másik tettes első fokon életfogytiglant kapott azzal, hogy leghamarabb 30 év múlva kerülhetnek feltétes szabadságra.
Ezt az ítélőtábla eltúlzottnak találta és másodfokon 15 évre enyhítette büntetésüket. Az ítélőtábla szóbeli indoklásában kitért arra a bíróságok által korábban már több másik ügyben is jelzett problémára, hogy a hatályos szabályozás szerint ezekben a minősített emberölési ügyekben vagy 15 évig terjedő, vagy 30 évet meghaladó szabadságvesztés szabható ki, ami jelentősen megnehezíti a büntetéskiszabást.
-->