Friss hírek

2004.11.16. 14:17

Erdő Péter szerint a holokauszttal az egész magyar kultúra lett szegényebb

A holokauszttal az egész magyar kultúra lett szegényebb; a gyász, a keserűség mindannyiunké - mondta Erdő Péter bíboros, prímás a budapesti Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban, ahol, Schőner Alfréd főrabbival közösen megnyitotta a Holokauszt a magyar képzőművészetben című kiállítást.

BAMA

"Az egész magyar kultúra lett iszonyatosan szegényebb annyi művész, tudós, író, költő és annyi más kiművelt emberfő  elpusztításával" - mondta az esztergom-budapesti érsek. Mint hozzátette, "a magyar kultúra egészében hosszú időre  tátongó seb maradt".

"A magyarországi holokauszt 60. évfordulója számtalan szomorú  eseményre és egy egészében sötét és tragikus korszakra emlékezteti a  mai nemzedéket" -  mondta Erdő Péter.

A bíboros közlése szerint a most megnyílt kiállítást a múlt  hónapban a Római Magyar Akadémián mutatták be, ez is azt tanúsítja,  hogy a gazdag művészeti anyag a magyar kultúra egy meghatározó  részét tárja a látogatók elé.

"Ahol szándékosan pusztítják az életet, ott az emberi méltóság  és minden erre épülő érték is pusztul: pusztul az emberi bizalom és  szolidaritás, pusztul a társadalom, benne a tudomány, az irodalom és  a művészet" - mutatott rá.

Emlékeztetett arra: amikor származása miatt megbélyegezték a  magyar zene és irodalom olyan óriásait is, mint Bartók Béla és  Móricz Zsigmond, és olyan magyar költőket gyilkoltak meg, mint  Radnóti Miklós, a gyilkos szenvedély a képzőművészetet sem kímélte.

A kiállítás részben olyan művészek munkáit mutatja be, akik  maguk is odavesztek a vészkorszakban - közölte a bíboros,  hangsúlyozva: a túlélők közül többen a képzőművészet új irányzatának  élharcosai lettek, mások műveikben hordozzák a megsemmisítő táborok  szörnyűségeit, s vannak közöttük olyanok, akiknek a munkáit a gettó  emléke határozza meg.

Erdő Péter közlése szerint minden európai és minden magyar  számára reményt jelenthet, hogy "a művészet hosszabb, mint a földi  élet", a szépség örökkévalóságért kiált.

A bíboros kiemelte a különböző hitvallások iránti tisztelet  jelentőségét, s azt kívánta: a kiállítás adjon minél többünknek  tiszta emlékezést, reményt és katarzist, kulturális életünknek,  közgondolkodásunknak pedig igaz önmagára találást.

Schőner Alfréd főrabbi rámutatott arra, hogy a holokauszt után a  zsidóságnak csak töredéke maradt életben: hatmillió európai és  hatszázezer magyar zsidó mártírrá lett.

Az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem rektora felhívta a  figyelmet arra, hogy a múzeumban "találkozik a múlt és a jelen". Az  egykor ezen a helyen állt házban született a zsidó államot megálmodó  Herzl Tivadar, mellette van a világ egyik legnagyobb zsinagógája,  ezen a területen volt egykor a gettó, több ezer mártír fekszik a  temetőben, s a közelben örökítették meg a zsidó mártírok emlékét is.

A főrabbi hangsúlyozta, hogy a zsidó kultúra a magyar kultúra  szerves része. Mint mondta, a művészet tükör az életre; reményét  fejezte ki, hogy e tükör a jövőben nem fájdalmat, hanem örömet, nem  széthúzást, hanem összefogást, nem gyűlöletet, hanem mindenek felett  álló szeretetet mutat.

B. Turán Róbert, a múzeum igazgatója felhívta a figyelmet arra,  hogy egykor a múzeum két kilométeres körzetében volt a négy magyar  történelmi egyház központja; közlése szerint ez azt jelzi, hogy az  egyházak a XIX. század végén komolyan gondolták: "egy nemzeti egység  keretében kell élniük".


Közlése szerint a deportálások ellen fellépett Apor Vilmos  katolikus püspök "szelleme az, ami itt leng e ház felett is", nem  véletlen, hogy az állandó kiállításon megtekinthető a néhai főpap arcképe.

Felidézett egy személyes történetet is, amelyet a "zsidó smink a  túlélésért" kifejezéssel foglalt össze. Mint magyarázta, annak  idején az üldözöttek megpróbálták színezni a hajukat, hogy  fiatalabbnak hassanak, az idősnek tűnő, ősz hajú férfiakat és nőket  ugyanis gázkamrába hurcolták.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének  (Mazsihisz) elnöke az kiemelte: komoly üzenete  van annak, hogy Erdő Péter eleget tett felkérésüknek és részt vett a  megnyitón.

"A rasszizmus, az antiszemitizmus ellen ilyen gesztusokkal lehet  a leghatékonyabban harcolni" - mondta, hozzátéve: "úgy gondolom,  hogy ez példa lehet nagyon sok politikus számára is".

A megnyitón a magyarországi zsidóság vezetői mellett jelen volt  Gulyás Kálmán, a kulturális tárca egyházi kapcsolatokért felelős  helyettes államtitkára és David Admon, Izrael Állam budapesti  nagykövete.

A december 16-ig megtekinthető - festményeket, grafikákat,  szobrokat felvonultató - kiállítás mintegy 90 százaléka a zsidó  múzeum gyűjteményéből származik. 

A négy teremben kialakított tárlaton látható például Turán  Margit: Dachau 1944, Lukács Ágnes: Auschwitzi női tábor, Schönberger  György: Deportálás 1944, Lakos Alfréd: Munkaszolgálatosok, Hajnal  Mihály: Csillaggal haltak meg, valamint Kádár György: Dr. Mengele  válogat és Ne hagyjatok a gázba vinni! című alkotása.

A Magyar Zsidó Múzeum és levéltár honlapja: http://www.c3.hu/~bpjewmus/

-->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!