A nőkért és a tudományért

2017.09.27. 13:13

Fiatal magyar kutatónőket ismertek el az Akadémián

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián a L'Oréal-UNESCO a nőkért és a tudományért díj elnevezésű pénzjutalmas elismerést, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában elhangzottak szerint az elmúlt 15 évben 43 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban. Tóth Szilvia Zita növénybiológus a C-vitamin termelését, sejten belüli szállítását és raktározását, valamint növényekben betöltött szerepeit vizsgálja. Wohner Nikolett témája a vérzékenység egy típusának kialakulása.

Wohner Nikolett a vérzékenységgel járó von Willebrand-betegség vizsgálata közben tett fontos felfedezéseket, melyek szerint a betegség kialakulásáért részben egy olyan receptor a felelős, amely egy fontos véralvadási faktor mutációit a vérből kivonja, meggátolva ezzel az alvadást. A kutatásból kiderül, hogy a receptor gátlása fontos előrelépést jelentene a vérzékenység kezelésében. A vizsgálatok kitértek a trombózist okozó vérrögök összetételére is, Wohner Nikolett ezen összetevők hatásainak vizsgálatában ért el jelentős eredményeket, amelyek a későbbiekben segíthetik a trombózis gyógyítását.

Wohner Nikolett elmondta: többféle vérzékenységről beszélhetünk, a von Willebrand-betegséget a von Willebrand-faktor hiánya, vagy a vérben való alacsony szintje okozza. Ez a faktor azért felelős, hogy amikor bármilyen érsérülés történik, ne vérezzünk el. A vérlemezkék nem tudnak a von Willebrand-faktor nélkül működni, csak azon keresztül tudnak az érfalban a sérüléskor szabaddá vált kollagén rostokhoz kikötődni – mondta, hozzátéve, hogy az első válaszért – amely tűzoltás a véralvadásban – a von Willebrand-faktor és a vérlemezkék felelősek általában.

Elmondta: ezeknél a betegeknél az látható, hogy a vérzés nem akar elállni, mert ez az első vérlemezkedugó nem tud kialakulni. A betegség különböző súlyosságú lehet. Ezzel szemben a hemofíliás betegeknél egy másik faktor hiányzik, amely a véralvadási folyamatban későbbi szerepet tölt be, ezért a vérzés típusa is más ezeknél a betegeknél.

Kifejtette, hogy a von Willebrand-betegségnek többféle típusa van, az egyik típus, amikor nem termelődik, egy másikban van von Willebrand-faktor, csak rosszul működik, egy harmadik típusban pedig szintén termelődik, de valamiért idő előtt kikerül a keringésből. „Én azt kutattam, hogy miért tűnnek el ezek a fehérjék” – mondta, hozzátéve: örökletes betegségről van szó.

Dr. Tóth Szilvia Zita a növények C-vitamin termelésének tanulmányozása mellett más fontos eredményt is elért. Munkatársaival felfedezték, hogy a C-vitaminnak jelentős szabályozó szerepe van a zöldalgák hidrogéntermelésében. Az algákon végzett kutatások során arra is rájöttek, hogy a hidrogéntermelést hogyan lehetne úgy megvalósítani, hogy közben az algák ne károsodjanak és ezáltal a folyamat hosszú távon is fenntartható legyen. Az európai szabadalom, amely a nevéhez kötődik, lehetővé teheti, hogy a jövőben megújuló energiaforrásként hasznosítható hidrogén előállítására alkalmas algafarmok jöjjenek létre.

Dr. Tóth Szilvia Zita, az MTA Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézetének tudományos főmunkatársa

 

A szív- és érrendszeri megbetegedéseket a világ vezető halálokai között tartják számon. Érfalunkat számos károsító hatás érheti, de az egészséges emberek ereiben csak akkor keletkezik vérrög, amikor szükség van rá: sérülés esetén. Dr. Wohner Nikolett, a Semmelweis Egyetem III. sz. Belgyógyászati Klinikájának munkatársa azt kutatja, hogy mi történik akkor, ha felborul az egyensúly és nem indul be a véralvadás, vagy éppen ellenkezőleg, az érfalon sérülés nélkül is vérrög keletkezik, mely az eret elzárja. A vérzékenység egy típusa, a von Willebrand betegség, a lakosság 1-2 százalékát érinti, az egészen súlyos esetek mellett enyhe, nem diagnosztizált fajtái is előfordulnak. A betegség oka, hogy érsérüléskor a vérlemezkék nem képesek az érfalhoz tapadni és a vérzést ideiglenesen elállítani a von Willebrand faktor nevű fehérje hiányában. Nikolett kutatásai során felfedezte, hogy a fehérje hiányáért egy olyan receptor felelős, amelyről voltak ugyan korábbi adatok, de a véralvadásban betöltött szerepe ismeretlen volt. A receptor az említett, véralvadáshoz elengedhetetlen fehérjét kivonja a keringésből, amely folyamatot a fehérje bizonyos mutációi még fel is gyorsítanak. Dr. Wohner felfedezése a későbbiekben lehetőséget ad arra, hogy a vérzékenység kezelésében olyan gyógymódok jelenjenek meg, amelyek ezt a receptort megakadályozzák tevékenységében. A véralvadás során azonban az egyensúly a másik irányba is eltolódhat, ilyenkor vérrög keletkezik, amely kialakulása során számos sejt és egyéb komponens, például vörösvérsejtek, fehérvérsejtek és akár DNS is csapdába esnek és a vérrög felépítését módosítják. Az ilyenkor keletkezett vérrög feloldását hatékonyabban végezhetjük, ha ismerjük a pontos szerkezetét, Nikolett kutatása ebben hozott új felfedezést és ezzel segítheti a trombózis kezelését, a stroke-os, infarktusos betegek gyógyítását.

Dr. Wohner Nikolett, a Semmelweis Egyetem III. sz. Belgyógyászati Klinikájának munkatársa

forrás: unesco.hu

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!