ásatás

2018.12.20. 17:35

Mária Terézia krajcárja is előkerült Kecskeméten

A Kaszap utcai ásatáson jórészt 17-18. századi tárgyakat találtak a szakemberek, a legszebb lelet egy 1762-es Mária Terézia rézkrajcár és egy csontnyelű vaskés.

Hraskó István

Forrás: Baon

Fotó: Bús Csaba

A Kaszap utca 7. szám alatt – a Pedagógusképző Karral szemben – hamarosan egy mélygarázsos társasház fog épülni. Mivel a telek a topográfiai kutatások által azonosított késő középkori – kora újkori városmag területén helyezkedik el, ezért ilyenkor kötelező a kivitelezés előtt a régészeknek lehetőséget biztosítani a megelőző feltárásra.

A Katona József Múzeum szakemberei december elején láttak neki a munkának. Először gépekkel eltávolították a modern kori törmelékes réteget, majd az alatta lévő sárga homokos rétegben kezdték meg az ásatást, immár kézi erővel, fémkeresőket is bevetve.

Mint Kolonics Bence, a Katona József Múzeum régésze a baon.hu-nak elmondta: sorra kerültek elő a 17-18. századi kerámiatöredékek, lövedékek, és szép fokozatosan kirajzolódtak a különböző objektumok: gödrök, szemetes-és tárológödrök, árkok foltjai. Két földbe mélyített, vélhetően gazdasági épület nyomai mellett a telek sarkában egy többosztatú lakóház réti mészkőből, agyagból és téglatörmelékből készült alapfalára is rábukkantak. Ennek korát egy bélyeges tégla alapján a 18-19. századra lehet tenni, de a leletanyag zöme szintén ehhez az időszakhoz köthető. Néhány tárgy a hatályos törvény szerint nem számít régészeti leletnek (azaz 1711 utáni), de helytörténeti jelentőségük miatt ezek is nagy értéket jelentenek – magyarázta a szakember.

„A legszebb tárgy egy 1762-es Mária Terézia rézkrajcár, és egy, a kora újkorra keltezhető csontnyelű, vélhetően evéshez használt vaskés. Sok állati csontot is találtunk, ezek konyhai hulladékként kerülhettek a szemetesgödrökbe” – mondta Kolonics Bence.

A képre kattintva megnézheti az ásatásról készült galériát!

A régészek gyors tempóban haladnak a feltárással, de a fagy természetesen nem könnyítette meg a dolgukat, így a munka egy része áthúzódik januárra. És hogy miben áll egy ilyen ásatás jelentősége?

„Kecskemét belvárosában már alig akad beépítetlen telek, ezért nagyon fontos a múzeumnak és a város történetével foglalkozó szakembereknek, hogy minden ilyen lelőhelyet alaposan feltárjunk régészeti módszerekkel. A közelmúltban kollégáim kutattak a Nagykőrösi utcában és a Fecske utcában is. Minden ilyen ásatás fontos információkkal szolgál a múltról, a kis mozaikok egyre bővítik tudásunkat Kecskemét történetéről” – tette hozzá a szakember.

Na de ki volt Kaszap?

Kaszap táltos a monda szerint egy honfoglaló vitéz volt, aki kardjával fúrt kutat. Személyére történeti bizonyítékok nincsenek. A Kaszap utca már a 18. századi Kecskemét-térképeken is szerepelt, vonalvezetése, telekkiosztása hasonlított a maihoz, és a végében volt egy kút. Az utcanév a 20. században védettséget kapott.

A zsidók gettósításának volt az egyik helyszíne

A Kaszap utca 7. szám egy szomorú eseménysornak is a gyászos helyszínéül szolgált. Korábban itt a kecskeméti zsidó hitközség tulajdonában lévő 17 lakásos szeretetház volt, amelyet több más épülettel együtt 1944 májusában a helyi zsidók összeköltöztetésére szemelt ki a városvezetés, azaz a kecskeméti gettó része lett. „23 szobájában 22 lakó lakott. Őket összeköltöztették 5 szobába, a kiürített 18 szobába a város különböző részeiről költöztettek be családokat. Egy szobába általában 6–7 ember került, de voltak olyan szobák is, ahol tíznél is többen voltak. Általában két családot zsúfoltak be egy helyiségbe” – írta Kemény János 2015-ben a Bács-Kiskun Megyei Levéltár elektronikus folyóiratában, a Múltbanézőben.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!