egyedülálló példány

2018.05.11. 10:10

Elindult a világhír útján a gerecsei őskrokodil

Nemzetközi szaklapban publikálták a 180 millió évvel ezelőtt élt hüllő maradványairól szóló tudományos kutatás eredményeit.

Budapest, 2018. május 10. Ősi Attila, az ELTE Őslénytani Tanszékének paleontológusa a Gerecsében felfedezett 180 millió éves őskrokodil maradványai mellett a Természettudományi Múzeumban tartott bemutatón 2018. május 10-én. Fitos Attila amatőr kutató 1996 nyarán bukkant a különleges fosszíliára. Az előzetes vizsgálatokat követően 2017-ben került sor a leletanyag részletes, tudományos feldolgozására. A tudományos kutatás eredményeit ezen a napon publikálták a szakértők a PeerJ tudományos szaklapban. A mintegy öt méter hosszú tengeri ragadozó a krokodilok Thalattosuchia csoportjához tartozott, amelyek a krokodilok fejlődéstörténete során először alkalmazkodtak a tengeri életmódhoz. MTI Fotó: Illyés Tibor

Forrás: MTI Fotó

Fotó: Illyés Tibor

Fitos Attila amatőr kutató 1996 nyarán bukkant egy különleges fosszíliára a Gerecsében, ahol fogak és csontok peregtek ki a Pisznice-hegy oldalában található egyik kőfejtő 180 millió éves, vörös gumós mészkőrétegeiből. Az első leleteket újabbak követték, míg végül egy krokodil részleges csontváza rajzolódott ki a preparálási munkálatok után.

Az előzetes vizsgálatokat követően 2017-ben került sor a leletanyag részletes, tudományos feldolgozására, amelyben az ELTE kutatói mellett a brit Edinburgh-i egyetem és a német Martin Luther Egyetem munkatársai vettek részt – mondta el Ősi Attila paleontológus, a leletanyagot bemutató sajtótájékoztatón, a Természettudományi Múzeumban csütörtökön.

A megtalált fogak, állkapocstöredékek, csigolyák, függesztőövelemek, végtagcsontok és páncélelemek alapján a mintegy öt méter hosszú tengeri ragadozó a krokodilok Thalattosuchia csoportjához tartozott, amelyek a krokodilok fejlődéstörténete során először alkalmazkodtak a tengeri életmódhoz.

A csontváz egyes elemein azonosított diagnosztikus jegyek alapján a gerecsei krokodil különbözik minden eddig ismert formától, így a Magyarosuchus fitosi nevet kapta a magyar nép és a lelet megtalálója, Fitos Attila után. Törzsfejlődési kapcsolatait vizsgálva kiderült, hogy a Nyugat-Európa alsó jura rétegeiből ismert Pelagosaurus legközelebbi rokona.

A Gerecsében felfedezett 180 millió éves őskrokodil maradványai
Forrás: MTI Fotó | Fotós: Illyés Tibor

Amellett, hogy a PeerJ tudományos szaklapban most publikált gerecsei őskrokodil tovább növeli a Thalattosuchia krokodilok kora jura diverzitását, a Tethys-óceán egy olyan, nyílt vízi körülmények között lerakódott, kondenzált üledékes kőzetrétegéből került elő, amelyben ritkán találhatók gerinces fosszíliák.

A kutató kiemelte, hogy a krokodil megőrződési körülményei mellett csontjai is sok érdekességet mutatnak: a gerincoszlop legvégén az egyik farokcsigolya különösen megnyúlt neurális tüskét visel, amely arra utal, hogy ennek a krokodilnak egy alacsony, de az úszásban minden bizonnyal fontos szerepet játszó farokúszója lehetett.

Emellett megőrizte erős, csontos elemekből álló, hasi és háti páncélzatát is, amiből a kutatók arra következtetnek, hogy a krokodilok evolúciójának korai szakaszában végbement első tengeri életmódhoz való alkalmazkodás mozaikos volt: míg bizonyos testtájak, például a megnyúlt koponya, vagy a farokúszó már az úszó életmódhoz alakultak, olyan tulajdonságaik, mint a járásra alkalmas végtagok, vagy a masszív páncélzat még szárazföldi őseikre emlékeztetnek.

„Ezek azok az elemek amelyek tárgyiasult adatbázisként a tudásunk alapjait szolgálják és mindig újabb információkat adnak. Ezek jelentik a világról alkotott természeti képünk alapjait” – mondta el Medzihradszky Zsófia, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgató-helyettese. Hozzáfűzte: a múzeum nemcsak a közönség számára őrzi meg ezeket a leleteket, hanem lehetővé teszi azt is, hogy a ma és a jövő kutatói folyamatosan vizsgálhassák, és újabb információkat nyerhessenek belőlük.

A főigazgató-helyettes elmondta, hogy a leletanyagok a múzeum állandó kiállításában megtekinthetők, de a kutatómunka eredményeit figyelembe véve a közeljövőben tervezik a krokodilfosszíliák külön részben, más kontextusban való bemutatását is.

Borítókép: Ősi Attila, az ELTE Őslénytani Tanszékének paleontológusa

Forrás: MTI Fotó/Illyés Tibor

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!