Nagy lábon éltek

2022.07.02. 07:00

El tud képzelni két és fél méteres ezerlábút? Egykor ilyenek szaladgáltak a Földön

Az óriási őskori bogarak felemelkedése izgalmas okokra vezethető vissza.

A rovarok és a szárazföldi ízeltlábúak már a dinoszauruszok idejét megelőzően benépesítették a Földet, ám a karbon földtörténeti időszak alatt jóval nagyobbra nőttek, mint azt elképzelni tudnánk, részben a Föld légkörében található oxigéntöbblet miatt – olvasható az Origo cikkében.

Ehhez a brutális méretű növekedéshez a magasabb bolygóhőmérséklet is hozzájárult, amely fokozta az állatok anyagcseréjét. Néhány elmélet azonban azt is sugallja, hogy az evolúciós növekedési ösztön pont az oxigénmérgezés elkerülése lehetett. A tudósok szerint az is könnyen lehetséges, hogy mindkét csoport egy úgynevezett

evolúciós fegyverkezési versenyben való versengés miatt, egy nagyobb zsákmány elpusztítása vagy a ragadozók kivédése érdekében nőtt ekkorára.

A kulcsfontosságú ragadozók, például a madarak hiánya a táplálékláncban ugyanis csak 150 millió évvel ezt megelőzően alakult ki.

A fosszilis feljegyzések arra engednek következtetni, hogy a rovarok körülbelül 407-396 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön: erre a legkorábbi példa a devoni Rhyniognatha hirsti, körülbelül 400 millió évvel ezelőttről. Az első fosszilis ízeltlábúak a kambriumi időszakban jelentek meg 541 millió és 485,4 millió évvel ezelőtt, bár az első szárazföldi „gyarmatosítók" a korai szilur korszakban érkeztek a partra, körülbelül 443,8 millió éve.

A karbon földtörténeti korszakban, körülbelül 359-299 millió évvel ezelőtt a hatalmas síkvidéki mocsárerdők a légkör oxigénszintjének növekedését okozták, ami számos óriáslényt eredményezett – mutattak rá a tudósok a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Ezek közül az egyik leggyakoribbak a Meganeuridae családba tartozó óriás szitakötők.

Artwork of Giant Dragonfly Meganeura
A hatalmas Meganeura szitakötő a valaha élt legnagyobb ízeltlábúak egyike volt 
Forrás: Mark Garlick / MGA / Science Photo Library/AFP

A nemzetségből a legnagyobb a Meganeura Monyi, amelynek szárnyfesztávolsága 65-70 centiméter volt; a ragadozó rovarnak tüskék nőttek ki a lábain, hogy ezzel könnyebben el tudja kapni a kisebb zsákmányt.

Egy másik repülő rovar a Palaeodictyoptera csoportjából származó Mazothairos volt, aminek a szárnyfesztávolsága a becslések szerint körülbelül 56 centiméter lehetett és egy csőrszerű szájrésszel fejlődött ki a növényi szövetek átszúrására. Ebben az időszakban a szárazföldi rovarok és ízeltlábúak is hatalmasra nőttek, amikor az ezerlábúak nemzetségei, a skorpiók és az őscsótányok versengtek egymással az erdő talaján. Ezek közül az egyik legnagyobb az Arthropleura Armata, az ezerlábúak nemzetsége, amely a szénerdőkben élt, és akár 2,5 méter hosszúra is megnőhetett.

Az Arthropleura a valaha létezett legnagyobb ismert szárazföldi gerinctelen, de a szakemberek úgy tartják, hogy növényevőként élt, ami gyümölcsökből és magvakból álló étrenden élt.

Egy másik óriás talajlakó, a Pulmonoscorpius kirktonensis a Scorpiones rend egy korai ragadozó pókfaja volt, amely kisebb ízeltlábúakra vadászott az erdő talaján. A legtöbb teljes példány 13–280 milliméter hosszúra nőtt, ám egy nagy, töredékes példány becslések szerint élve 70 centiméter hosszú is lehetett.

A légkör szén-dioxid szintje körülbelül 305 millió évvel ezelőtt jelentősen csökkenni kezdett, aminek következtében a globális átlaghőmérséklet 20 Celsius fokról körülbelül 12 Celsius fokra esett vissza. Ennek eredményeként az erdők elszigetelt foltokra szorultak vissza a Földön, ami végül a karbon földtörténeti korszaknagyobb óriásainak kismértékű kihalásához vezetett.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában