Béke és jóság!

2022.06.04. 07:00

Az összmagyarság pünkösdi zarándoklata: a csíksomlyói búcsú

A Csíksomlyói búcsú és zarándoklat, amelynek története a 16. század derekáig nyúlik vissza, s amely 2020-ban felkerült a hungarikumok listájára, az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási eseménye. Az esemény idén egybeesik a nemzeti összetartozás napjával.

A mai csíksomlyói kegyhelyen először a bencések építettek román stílusú templomot, az ő helyüket a 15. század közepén a ferencesek foglalták el. 1444-ben IV. Jenő pápa körlevélben biztatta a lakosságot, hogy segítsenek a szerzeteseknek a templomépítésben, és ezért búcsú megtartását engedélyezte. A négy évvel később befejezett 

gótikus templom főoltárát díszítette a hársfából faragott, gipsszel és festékkel bevont, székelyleány arcú Mária-szobor, amely azóta is Csíksomlyó legértékesebb ereklyéje. 

Ez a világ egyik legnagyobb kegyszobra, magassága a koronát is beszámítva 2 méter 27 centiméter. 

Szûz Mária szobra a csíksomlyói kegytemplom fõoltárán 2018. május 17-én. A 2,27 méter magas kegyszobor a 16. század elején készült hársfából, alkotója ismeretlen. MTI Fotó: Veres Nándor
Forrás: Veres Nándor

A Máriát Napba öltözött asszonyként, karjában a kis Jézussal ábrázoló alkotást többször festették újra, mígnem a múlt században megtiltották bármilyen módosítását. A szobrot 2012-ben megtisztították a rárakódott szennyeződéstől és védőbevonattal is ellátták. Az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, amikor pünkösd szombatján Csík, Gyergyó és Kászon Csíksomlyón összegyűlt népe a Hargita Tolvajos-hágójában legyőzte János Zsigmond fejedelem seregét, aki fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. A diadal után újfent Csíksomlyón adtak hálát és fogadalmat tettek, hogy ezután minden pünkösd szombatján elzarándokolnak ide.
A templomot a törökök 1601-ben felgyújtották, de kegyszobrai épen maradtak. 1664-ben újjáépítették, ezután vált Csíksomlyó a székelység egyik gazdasági és kulturális központjává. A mai nagy barokk templomot a 19. század elején kezdték el építeni, 1876-ban szentelték fel és 1948-ban kapott basilica minor rangot. A szabadtéri oltár Makovecz Imre és csíkszeredai tanítványa, Boros Ernő tervei alapján készült.
A legnagyobb magyar katolikus búcsújáró helyen évről évre százezrek gyűltek össze. 

Az erdélyi katolikusok azt vallják: Csíksomlyóra minden magyarnak életében legalább egyszer el kell zarándokolnia. 

A búcsú fő ünnepe a pünkösd előtti szombati nagymise, amelyet a templom feletti, Jézus hegyének is mondott Kis-Somlyó és az azon túl emelkedő, 1035 méter magas Nagy-Somlyó erdős hegye közti széles hágó gyepén, a Hármashalom oltárnál tartanak. Az utat a közelebbi, de sok esetben a távolabbi egyházközségek keresztaljai, búcsús közösségei is gyalog teszik meg, a távolabbi vidékek búcsúsai szervezetten vagy egyéni kezdeményezés alapján jönnek.
 A búcsú napján a hívek énekekkel, körmenettel érkeznek; először mindig a gyergyóalfalvi keresztalja. 

A menet fokozatosan több kilométer hosszú lesz, és a kegytemplom után kettéválik. Az egyik ág Jézus hegyét északról megkerülve, a másik ág a Szent Anna-kápolna irányában közelíti meg a mise helyszínét.
A menet számos hagyományos egyházi jelvényt visz magával. Középtájt, a főpapok előtt helyezik el a nép által labóriumnak nevezett labarumot, amely az ókorban Nagy Konstantin császár győzelmi jelképe volt. A csaknem 30 kilós tárgyat a hagyomány szerint a katolikus gimnázium egy-egy végzős diákja viszi és emeli magasba. Amikor a labarum a Kissomlyó-hegyen lévő Salvator-kápolna elé ér, ahol az István pap vezette első zarándoklat emlékét őrző kereszt áll, eléneklik az Egészen szép vagy Mária című éneket, amit főpapi áldás követ. A keresztalják fokozatosan betöltik a hágó széles terét, és megkezdődik a mise. A hazatérők búcsúfiát visznek magukkal: kizöldült nyírfaágat, megszentelt emléktárgyat, amelyet a kegyszoborhoz érintenek. A gyerekeknek szánt ajándékok közül a mézeskalács a legnépszerűbb.
A búcsú nevezetes istentisztelete még a csángó mise. 

Ez a csíksomlyói plébániatemplomban a moldvai csángóknak tartott, magyar nyelven bemutatott szentmise, mert a csángók szülőföldjén nincs rendszeres magyar nyelvű misézés. 

Ugyancsak a csángókhoz fűződik a pünkösdvasárnap hajnali Napba nézés. 

Hitük szerint imádkozva a Kis-Somlyó keleti lejtőjén megláthatják a napban galamb formájában felrepülő Szentlelket, Jézus és Szűz Mária alakját. 

Moldvai csángók a csíksomlyói búcsúban a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti hegynyergen 2018. május 19-én. MTI Fotó: Mohai Balázs
Forrás: Mohai Balázs

A 2019-ben Romániába látogató Ferenc pápa június 1-jén, egy héttel a búcsú előtt szabadtéri szentmisét pontifikált a csíksomlyói hegynyeregben, a pápalátogatás napját is fogadalmi búcsúnak nyilvánították. A csíksomlyói búcsú és kegyhely 2020-ban került be a hungarikumok közé.
 Az idei búcsú mottójának a csíksomlyói kegyhely ferences őrei a ferences rend jelmondatát, a Pax et bonum! (Béke és jóság!) mondatot választották. A búcsú szónoka Udvardy György veszprémi érsek lesz.

Idén, két év után, ismét a hagyományos keretek között tarthatják meg a fogadalmi búcsút, mert megszűntek a koronavírus-járvány miatti korlátozások. Június 3-án ismét elindul Budapestről a Székely Gyors-Csíksomlyó Expressz is. 

Az össznemzeti zarándokvonatot a Tamás Áron arcképével díszített mozdony húzza, ezzel is emlékezve a 125 éve született nagy erdélyi íróra.

 

Borítókép: A csíksomlyói búcsú miséjének résztvevői a Kis- és Nagysomlyó közti nyeregben 2019. június 8-án. MTI/Veres Nándor

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!