klímaváltozás

2021.10.08. 08:00

Felégették az őserdőket a maorik Új-Zélandra érkezésükkor

Az erdőégetés miatt légköri változásokat idéztek elő a maorik, amikor 700 évvel ezelőtt benépesítették Új-Zélandot – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Maori warriors perform a haka as the casket of late New Zealand All Blacks rugby legend Jonah Lomu is carried onto Eden Park during a memorial service in Auckland on November 30, 2015. Lomu's career was cut short by a chronic kidney disease and he died unexpectedly at his Auckland home on November 18 aged just 40, leaving a wife and two young sons. AFP PHOTO / Michael Bradley (Photo by MICHAEL BRADLEY / AFP)

Forrás: AFP

Fotó: Michael Bradley

Ebből az időszakból származó kormot találtak ugyanis az Antarktiszon, a tudósok kifejlesztett modelljük segítségével pedig rekonstruálni tudták a koromrészecskék útját a légkörön át. Az osztrák és norvég szakértők megállapították, hogy a korom új-zélandi erdőtüzekből származik. Eredményeikről a Nature című tudományos lapban számoltak be.

Amerikai kutatók már néhány évvel ezelőtt magas koromkoncentrációra bukkantak az antarktiszi félszigeten vett jégfuratban, mely az 1300 körüli időszakból származik. A maorik ekkorra benépesítették Új-Zélandot és a kutatók azt feltételezik, hogy

a koromlerakódások onnan származnak, mivel az őslakosok leégették az erdőket.

Az Antarktisz keleti részén ellenben nem találtak ilyen lerakódásokat.

A vizsgálat során egy új számítógépes modellt használtak, melyet a Bécsi Egyetem meteorológiai és geofizikai tanszékének kutatója, Andreas Stohl és a Norvég Légkutató Intézet (Norwegian Institute for Air Research – NILU) munkatársai fejlesztettek ki. Ez lehetővé teszi, hogy rekonstruálják a történelmi idők jégfuratokban kimutatható emissziójának vándorlását.

A furatok alapján végzett visszamenőleges számítások kimutatták, hogy az antarktiszi félsziget lerakódásai és az Antarktisz keleti területéről ugyanebből az időszakból származó lerakódások hiánya csak Patagóniából, Tasmániából és Új-Zélandról származó koromemisszióval magyarázható – közölte Stohl. Az északabbra lévő régiókat Afrikában, Ausztráliában és az Amazonas területén a kutatók kizárták: ha onnan származna a korom, az Antarktisz keleti részén is lennének lerakódások.

A modell alkalmazása során a tudósok abból indulnak ki, hogy a részecskék utazásának klimatológiája 700 éve sem különbözött jelentősen a jelenlegitől. Ez abból is látható, hogy az Antarktiszon a csapadékviszonyok alig változtak.

– Kisebb eltérések az eredményeket alig befolyásolnák, a cirkuláció mintázatának nagymértékű változása kizárható – fejtette ki Stohl.

Patagóniai, tasmániai és új-zélandi tavak üledékeinek elemzése csak Új-Zélandon mutatott ki faszénlerakódásokat 700 évvel ezelőtt.

Ez egybeesik azzal, amikor a maorik benépesítették Új-Zélandot. A 6000 kilométerrel távolabb lévő antarktiszi félszigeten megnövekedő koromkoncentráció sem a véletlen műve.

– Az, hogy az emberek már 700 éve is jelentős változást okoztak az erdőégetéssel a légkör koromkoncentrációjában, nagyon meglepő – mondta Joe McConnell, az amerikai Nevada államban lévő renoi Sivatagkutató Intézet munkatársa, a tanulmány vezető szerzője. A tudósok számára a vizsgálat újabb bizonyítékkal szolgált arra, hogy

az emberi tevekénység az eddig véltnél jóval régebb óta és jóval nagyobb mértékben befolyásolja a Föld légkörét és klímáját.

Emellett újabb információt szolgáltat arról is, mikor érkeztek a maorik a korábban lakatlan Új-Zélandra. A jégfuratok elemzése segítségével megállapították, hogy a nagy területen végzett erdőégetések 1297 körül kezdődhettek. Az égetések célja mezőgazdasági területek létrehozása volt. A maorik érkezése előtt Új-Zélandot szinte kizárólag, nagyjából 80 százalékban őserdő borította – ma már csak kevesebb, mint 25 százalékát.

Borítókép: Maori harcosok Aucklandben 2015. november 30-án

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!