Gyűrűsfarkú makik születtek Debrecenben

Nagy Gergely Sándor kiemelte:

az állatkert Katta-sétányának játékos lakói, a gyűrűsfarkú makik (lemur catta) évről évre újabb csöppségekkel lepik meg a gondozókat és a nagyközönséget.

Két nőstényük nemrég egy-egy egészséges utódnak adott életet a mintegy négyhónapos vemhességet követően.

A kifogástalan étvágyú, életerős kölykök egyelőre anyjuk bundájába csimpaszkodva töltik idejüket, de napról napra kíváncsian ismerkednek társaikkal és a külvilággal, az anyatej mellett pedig már szívesen belekóstolnak a felnőttek táplálékába is – ismertette az igazgató, jelezve, hogy a közönségkedvenc kattacsapattal a kert újranyitását követően testközelből is találkozhatnak majd a látogatók.

A Madagaszkár szigetének endemikus makifajai közül a gyűrűsfarkú maki (Lemur catta) tölti a legtöbb időt az otthonául szolgáló száraz erdők talajszintjén, ahol lehullott gyümölcsök után kutat.

Bár az egyik legjellegzetesebb és állatkertben leggyakrabban tartott főemlősfaj, vadon élő populációinak helyzete rendkívül aggasztó, mivel a becslések szerint 2000 és 2017 között 95 százalékkal csökkent az egyedszáma az élőhelyzsugorodás, az orvvadászat és a befogások következtében – mondta Nagy Gergely Sándor, megjegyezve, hogy immár jóval több katta él emberi gondozásban, mint természetes élőhelyükön.

Hozzátette:

a faj veszélyeztetett besorolással szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján.

Örvendetesnek nevezte, hogy az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) résztvevőjeként a debreceni állatkert évről évre sikeres szaporulatról számolhat be.

Borítókép: kölyök gyűrűsfarkú maki (Lemur catta), más néven katta az anyja hátán a Debreceni Állat- és Növénykertben 2020. április 16-án