2021.04.21. 09:51
A gépeké vagy az embereké lesz a felelősség baleset esetén?
Baleset egy önvezető autóval, műhibaper a műtétet végző robotasszissztens ellen? Az Allianz Hungária szakértői annak jártak utána, hogy a gépek vagy az emberek lesznek-e a főszereplők a biztosításban.
Forrás: Allianz
Már ma is tapasztaljuk a mesterséges intelligenciához hasonló felforgató technológiák számos előnyét, hosszú távon azonban számolnunk kell azzal is, hogy ezek alapvető hatással lesznek a gazdaságra, politikára, a közlekedés, az egészségügy területére és ezeken keresztül közvetve a környezetre is.
Jól berögzült szokásokat és megszokott szerepeket alakíthatnak át, sok esetben a gondolkodásunkat, döntéseinket befolyásolhatják, illetve új kockázatokat, kár- és felelősségi helyzeteket teremthetnek.
Ma még sci-fi, holnap valóság
Az előrejelzések szerint a mesterséges intelligencia alkalmazásával biztonságosabbá válik például a közlekedés, a balesetek száma akár 90 százalékkal is csökkenhet, azonban
mi történik, ha mégis balesetet szenvedünk egy önvezető autóval?
A ma még elképzelhetetlen szituáció számos felelősségi és etikai kérdést vet fel. Dönteni kell majd, ki lesz a felelős a közlekedési baleset okozásáért: az önvezető autó tulajdonosa, az önvezető autó szoftverét fejlesztő vállalat vagy az autót gyártó cég – hiszen az autó vezetőjének, üzembentartójának a felelőssége az új helyzetben értelmezhetetlenné válik.
A diszruptív technológiák az egészségügyben is forradalmi átalakulást okoznak: számos olyan betegség válhat gyógyíthatóvá, amelyekről ezidáig nem is álmodtunk, a robotok használata pedig többek között átalakíthatja a műtéti beavatkozások és a beteggondozás területét. A jelenleg zajló világjárvány is számos esetben rávilágított arra, hogy
a technológia megfelelő alkalmazása mekkora jelentőséggel bírhat a krízishelyzetek kezelésében.
Mindazonáltal hosszú távon számos újabb típusú kockázattal, illetve káresemény lehetőségével is számolni kell. Gondoljunk csak az adataink nem megfelelő kezelésére, a betegjogaink sérülékenységére vagy egy orvos-gép együttműködésre épülő gyógyászati beavatkozás esetleges sikertelenségére:
- Vajon kell-e biztosítást kötni az adatainkra, amikor a legkülönbözőbb eszközök, rendszerek használják majd azokat az aktuális egészségi állapotunk monitorozásához, a gyógyítási folyamatainkban? Kié lesz a felelősség, kire-mire kötünk biztosítást, amikor a technológiának köszönhetően „szuperképességű” emberekké válunk, és a technológia a képességeink kiterjesztése érdekében részünkké válik?
- Vajon a jövőben, amikor majd ember és gép dolgozik együtt, kié lesz a felelősség egy esetleges baleset bekövetkezése során? Meddig tart egy robotasszisztens felelőssége, és a nap végén, ki lesz a felelős az adott rendszerek esetleges hibáiért: a gyártó, az üzemeltető, a rendszert fejlesztő szoftvercég vagy a rendszer tulajdonosa, esetleg az, aki közvetlenül dolgozott vele?
A legjobb, amit most tehetünk, hogy felkészülünk ezekre a helyzetekre és megpróbáljuk elképzelni, megtervezni, milyen lesz a jövő, annak mely részét tartjuk meg magunknak, és mit „engedünk át” a gépeknek. Azaz: tudatosan készülünk egy hibrid működésre.
Borítóképünk illusztráció