Völner: „Minden területen előrébb léptek városaink és falvaink”

– Ha visszanéz az elmúlt négyéves ciklusra, akkor mi kerül a mérleg pozitív oldalára?

– Az egyik legnagyobb fegyverténynek azt tartom, hogy a hányattatott sorsú Esztergomot sikerült hosszú évek után konszolidálni. A közszolgáltatások ismét rendben vannak, a városi buszközlekedés újraindult és a közvilágítási problémák is megszűntek. Kijelenthetjük, hogy jelenleg Esztergomban nyugalom van. A választókerületben található településeket sikerült megszabadítanunk az adósságuktól, ezáltal megnyíltak előttük a beruházási lehetőségek is. Szintén fontos eredmény, hogy a területfejlesztési program keretében az önkormányzatok olyan projektekre pályázhattak, amelyeket mindenképpen meg akartak valósítani. Az előzetesen felmért igények alapján csoportosítottuk át a forrásokat, és írtuk ki a pályázatokat, ezáltal minden település megtalálhatta a saját számítását. Számos kisebb fejlesztésre is jutott forrás, így a térségben több kerékpárút épülhet meg, illetve a Tokod-Tát között található útszakaszt is felújítják. Ezekre az eredményekre büszke vagyok.

– Melyek azok a tervek, amelyeket az elmúlt években nem sikerült megvalósítani?

– Igazából nincs hiányérzetem. Ugyan nem sikerült az összes elképzelésünket véghezvinni, de minden területen előrébb tudtunk lépni.

Közlekedési projektek

– Mit várhat a térség az Esztergomot az M1-es autópályával összekötő gyorsforgalmi út megépítésétől?

– Az R11-es gyorsforgalmi út gazdasági fellendülést indíthat el a térségben. A tervezőt már kiválasztották, az anyagi források rendelkezésre állnak, a beruházásnak 2020-ban el kell kezdődnie, és 2,5 éven belül el kell készülnie a NIF tájékoztatása szerint. A gyorsforgalmi útnak köszönhetően a térség zsák jellege megszűnik, Esztergom és a környező települések bekapcsolódhatnak az európai gyorsforgalmi hálózatba. Reményeim szerint külföldi befektetők számára is még vonzóbbá válhat a környék, hiszen még rengeteg hely áll rendelkezésre a dorogi és az esztergomi ipari parkban is. Ezen kívül nem elhanyagolható az a szempont sem, hogy a 10-es főút forgalmát átvehetné a gyorsforgalmi út. De az út mellett szintén kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy megvalósult az Esztergom és Párkány közötti teherkomp átkelési lehetőség, hiszen a Vámosszabadi és a szlovákiai Medve között található híd kivételével ez az egyetlen hely, ahol nagyobb tömegű teherautókkal lehet átkelni az országhatáron. Sőt, egy pályázatnak köszönhetően 120 millió forintos támogatásból épülhet meg Esztergom belvárosa és az ipari park közötti kerékpárút, emellett az R11-es gyorsforgalmi út mellett is vezethetne kerékpárút Kesztölc irányából az ipari parkba.

– A Budapest–Esztergom vasútvonal villamosítása volt az elmúlt idők legnagyobb és legvitatottabb projektje. Csúszással készült el és sokan nem azt várták tőle, amit kaptak. Miként tenné mérlegre a beruházás előnyeit és hibáit?

– Annak idején sokan kifogásolták a vasútvonalnál, hogy akadozik az építkezés, azonban nem szabad elfelejteni, hogy egy projektnél a munkálatokat a tervezésen, a kisajátítási eljárásokon, és a közművek helyzetén kívül számtalan dolog befolyásolhatja. Például Pilisvörösváron az eredeti tervektől eltérően végül aluljárót kellett kiépíteni. Azonban fontos megjegyezni, hogy ha hat éve nem kezdtük volna el a felújítást, akkor ma nem tartanánk itt.

– Sokszor felvetik azt is, hogy ezt a vasútvonalat rekordösszegből újították fel.

– A költségeket nagyban megemelte, hogy egy tulajdonképpen barnamezős beruházás keretében az alapoktól kezdve teljesen új töltéseket kellett kiépíteni. A 2-es vonal jórészt hegyi terepen halad, aminek a felújítása sokkal több forrást emésztett fel, mint egy teljes egészében sík terepen futó vonal felújítási költségei. Azt sem szabad elfelejteni, hogy 2015 augusztusától üzembe kellett helyezni a vasútvonalat, így a villamosítást esténként és a hétvégi napokon kellett elvégezni. A biztosítóberendezések beüzemelését követően márciusban megérkezhetnek a Stadler Flirt-motorvonatok a vonalra, ezáltal a dízelüzemű mozdonyok kiváltását követően környezetvédelmi szempontból is sokat javulhat a helyzet. Elértük azt, hogy a felújított vasútállomás épületek mellett parkolóhelyeket alakítottak ki, ezáltal a vasúttól távolabb fekvő települések lakói is igénybe tudják venni a szolgáltatást, akik autóval érkeznek az állomásra, majd vonatra szállva utaznak tovább Budapestre. A fejlesztéseknek köszönhetően négy új megállóhelyet építettek ki, így szinte ott szállhatnak le az utasok, ahol szeretnének. Úgy gondolom, hogy a MÁV szolgáltatásai ma is megfelelő színvonalúak.

A térségnek újra meg kell találnia az identitását

– Az előző két ciklusban kormányzati szereplő is volt. Hogyan tudta az államtitkári munkát és a választókerületi tevékenységét összeegyeztetni?

– Úgy gondolom, hogy a két szerep erősíti egymást. A választókerületi munka során közvetlenül és közelről látom és tapasztalom, hogy mire van szükségük az embereknek, ami sokszor a kormányzati munkában is a segítségemre van.

– A térségben a bányászaté volt sokáig a főszerep, a hagyományoknak még mindig nagy jelentősége van. Miként és miben tudja ma megtalálni identitását ez a vidék?

– A mélyművelésű bányák bezárásával ugyan megszűnt a bányászati tevékenység, de az identitás megmaradt. Különböző bányászati zenekarok, csoportok viszik tovább a kultúrát, így megmaradhat a kollektíva az emlékezetben. A temetőkben ápolják a bányaszerencsétlenségek áldozatainak emlékét, időről-időre a településeken új emlékműveket avatnak. Csolnokon és Kesztölcön kisebb múzeumokat hoztak létre, emellett Dorogon megépül a Reimann Bányászati Múzeum. Az egykori szénmedence lakóinak fontos, hogy a több száz éves bányászati múltnak megfelelő emléket állítsanak.

– Mi töltheti ki a bányászat helyét az itt élők életében?

– Ez a vidék szerencsésen átvészelte ezt a gazdasági válságot, s ez nagyrészt az ipari parkba betelepülő vállalatoknak köszönhető. Kisebb településeken is szép számmal működnek életképes kis- és középvállalkozások, a térség gazdasági vonzereje folyamatosan növekszik. A cél az, hogy minél több, különböző tevékenységi körrel rendelkező vállalat telepedjen meg a környéken, hiszen így egy-egy ágazatot érintő válság esetén is megfelelően teljesíthet a térség.

Ellentétek Dorog és Esztergom között

– Nagy vihart kavart az az intézkedés, amikor a dorogi Szent Borbála Kórházat 2017 júliusában összevonták az esztergomi Vaszary Kolos Kórházzal. Sokan úgy érzik, hogy a dorogiak ennek a vesztesei. Milyen érvekkel találkozott ebben az ügyben és mi lehet a megoldás?

– A két kórház egyesülése előtt párhuzamosan zajlottak ugyanazok a rendelések és gyakran előfordult, hogy ugyanazok az orvosok praktizáltak a két intézményben. Információim szerint az egyesítést követően nem hogy rosszabbul járt volna a dorogi intézmény, egyre inkább bővültek a rendelések a dorogi Szent Borbála Kórházban. Fontos megemlíteni, hogy az elmúlt tíz évben nem történt eszközbeszerzés az intézményben, az integrációt követően pedig új ultrahangos géppel látták el a kórházat. A dorogi szakrendelőnél bevett szokás volt, hogy órákkal a reggeli nyitás előtt sorban álltak az emberek a sorszámért, hiszen csak 60-70-en juthattak sorra a vérvételnél. Ez a jelenség megszűnt, hiszen ellátási kötelezettségei vannak Dorognak, annyi a különbség, hogy már Esztergomban analizálják a levett mintákat. Az összevonásnak adminisztrációs előnyei is vannak, hiszen az integrációnak köszönhetően nincs szükség két gazdasági igazgatóra sem, ugyanaz a vezetői személyzet látja el a két intézményben a feladatokat. Az így megtakarított összegek az alaptevékenységekre fordíthatók, ezáltal a betegek ellátására pozitívan hatnak ezek az intézkedések.

– A választókerületében sarkalatos a két meghatározó város, Dorog és Esztergom érdekeinek összehangolása, az ellentétek elsimítása. Hogyan látja most a városok közti kapcsolatot?

– Habár Dorog és Esztergom között nincsen kimondottan szoros együttműködés, a két település békésen megél egymás mellett. A tradícióknak megfelelően van egy szereposztás a települések között. Például Dorogon másodosztályú labdarúgócsapat van, amelyet tiszteletben tartanak Esztergomban is. Másfél évnyi küzdelem után sikerült elérnem, hogy a dorogi Buzánszky Jenő Stadion felújítására 675 millió forintos támogatást kapott az önkormányzat. Nem teszek különbséget a két település választópolgárai között, de már nincs is szükség a Dorog és az Esztergom közötti hídépítő szerep betöltésére sem.

– Mik azok a projektek, amiket fontos lenne a következő ciklusban elvégezni ebben a térségben?

– Remélem, hogy Esztergom belvárosa megújulhat, hiszen a Szent István Strandfürdő 5 milliárd forintos beruházása és a Prímás-szigeten álló félkész hotel befejezése is sokat lendíthetne a városon. Ezen kívül, szeretném, ha minél több befektető érkezne az ipari parkba. A közeljövőben elkészülhet az árvízvédelmi gátrendszer, ehhez kapcsolódóan a Mahart felújíthatja a hajókikötőt is. Ezek a fő projektek, de az önkormányzatokkal folyamatosan egyeztetünk, hogy mire van szükségük, mert ez az alapja a fejlődésnek.

Névjegy – Dr. Völner Pál

Győrben született 1962. november 30-án.

1988-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán szerzett diplomát.

Dolgozott jogtanácsosként az Eternit Vállalatnál, majd 2006-ig saját ügyvédi irodáját irányította.

2006 és 2010 között a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke volt.

2006-tól a Komárom-Esztergom Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány elnöke, a Területfejlesztési Tanács elnöke volt. Tagja volt a Közép-dunántúli Területfejlesztési Tanácsnak és az Európa Tanács Helyi és Regionális Kongresszusának.

2007-től a Térségi Integrált Szakképzési Központ elnöke volt. A Fidesz Komárom-Esztergom megyei elnöke.

2010–2014 között országgyűlési képviselő, infrastruktúráért felelős államtitkár.

2015-től megyei fejlesztési biztos, október 9-től az Igazságügyi Minisztérium államtitkára.

Nős, három gyermek édesapja.