2012.01.20. 09:06

Meggyes Tamás néma maradt

Esztergom több képviselőnket is megihlette 2011-ben. Akadtak, akik többet, és volt, aki semennyit se beszélt a Parlamentben tavaly.

Szűr Annamária

Ahogy minden évben, az idén is megnéztük, mennyit beszéltek, hány irományt adtak be országgyűlési képviselőink.

Országgyűlési képviselőink felszólalásai (szám, időtartam)

Bencsik János

3 óra 26 perc 59 mp

Czunyiné Dr. Bertalan Judit

1 óra 34 perc 28 mp

Kontur Pál

1 óra 12 perc 40 mp

Lukács Zoltán

2 óra 21 perc 21 mp

Meggyes Tamás

Michl József

4 óra 9 perc 37 mp

Dr. Molnár Attila

33 perc 13 mp

Schmidt Csaba

28 perc

Vágó Sebestyén

3 óra 21 perc 16 mp

Szilágyi László

127

8 óra 17 perc 30 mp

Dr. Völner Pál

12 perc 46 mp

Bencsik János (Fidesz), a posztjáról közelmúltban lemondott államtitkár huszonegyszer szólalt fel 2011-ben, először az energetikai törvények módosításakor, majd később az Nemzeti Energiastratégiával kapcsolatban fejtette ki véleményét, októberben pedig arról is szólt, hogy a kormány energiahatékonysági és épületfelújítási programokra az elmúlt egy esztendőben 80 milliárd forintot fordított, és ez az építésgazdaság számára 140 milliárd forint megrendelést "hozott".
- Az Új Széchenyi-terven belül további 40 milliárd forint áll rendelkezésre. A pályázatok elbírálása jelenleg folyamatban van. Ez további 60 milliárd forintot fog jelenteni hamarosan a hazai építésgazdaság számára - tette akkor hozzá.

Czunyiné Dr. Bertalan Judit (Fidesz) kormánymegbízott tizenhétszer hallatta a hangját 2011-ben, és egy felszólalást (a családok védelmével kapcsolatosat) leszámítva minden esetben az esztergomi intézmények állami kézbe vételével kapcsolatban. Nem sokkal az után, hogy felmerült több királyvárosi intézmény "államosítása", így fogalmazott a parlamentben: "azt a jogszerű megoldást terjesztettük képviselőtársaimmal, miniszter úrral, államtitkár asszonnyal a parlament elé, amely megnyugtatóan tudja rendezni ezeknek az ellátásoknak a biztosítását Esztergomban. Nem magunkért, nem Meggyes Tamásért, nem Tétényi Éváért, nem is önökért, hanem azokért a gyerekekért, idősekért és betegekért tettük ezt, akiket ezekben az intézményekben gondoznak, ápolnak, tanítanak."

Kontur Pál, a Fidesz megyei listájáról parlamentbe jutott képviselője harmincegyszer szólalt fel az előző évben. Decemberben például a dohánytörvénnyel kapcsolatban előbb személyes emlékeiről, majd egy ritkábban hallott problémáról beszélt.
- Amikor gimnáziumba jártam a ''60-as évek elején, mindig mondták nekünk, milyen rossz dolog a dohányzás, többek között meddőséget okoz a korai dohányzás. Ma annyi meddő fiatal van, és erről nem beszél sajnos senki, de én ezért említem ezt a dolgot is, mert nemcsak hogy rákban meghalnak, hanem egyszerűen nem születnek gyerekek, mert meddővé válnak a lányok és a fiúk is a fiatalkori dohányzástól. Tehát ezt ebből a szempontból is nézni kell. Nagyon sokba kerül az államnak és egy házaspárnak is az, hogy sikerüljön egy gyereket létrehozni. Én nagyon sok olyan embert ismerek, akik szeretnének gyereket, de mind a ketten alkalmatlanok erre. Tehát ez is egy olyan szempont, amit figyelembe kell venni - hívta fel erre is a figyelmet, aki a munka törvénykönyvével, és az idei költségvetéssel kapcsolatban is felszólalt tavaly.

Lukács Zoltán, az MSZP frakcióvezető-helyettese harminckilenc alkalommal beszélt a T. Házban, többek között Esztergommal, a munka törvénykönyvével, a bányászokkal kapcsolatban. A szocialista honatya élesen bírálta az év végén a kormány munkáját. Mint fogalmazott, szerinte "a 2011-es esztendő a demokrácia leépítésének és Magyarország elszigetelésének, elszigetelődésének esztendeje volt." A népességfogyás megállításával kapcsolatban márciusban így fogalmazott Lukács Zoltán: "Azok a gyermekek, akik már megszülettek, itt vannak köztünk, és mégsem tudnak családban felnőni, ezek a gyermekek, akik állami gondozásban vannak és élnek, ezeknek a gyermekeknek is minél nagyobb számát kellene családokhoz elhelyezni. Nagyon sok olyan család van, aki szeretné ezeket a gyermekeket örökbe fogadni, ugyanakkor a mai szabályozás eléggé nehézkes. Lehet, hogy ennek a szabályozásnak az áttekintésére is némi energiát kellene fordítani."

Meggyes Tamás, Esztergom volt polgármestere 2011-ben egyszer sem szólalt meg, egyetlen önálló vagy nem önálló indítványt sem adott be. A fideszes politikus a nemzetbiztonsági bizottságnak is tagja. A valamivel több mint 30 bizottsági ülés kétharmadán helyettesítették, nyolcon maga is megjelent, míg három ülésen sem helyettesítéssel, nem személyesen nem jelent meg.

Michl József (KDNP) kicsivel több, mint félszázszor, pontosan 54-szer szólalt fel a tavalyi évben a parlamentben. A tatai polgármester márciusban megyénk négy- és ötszámjegyű, kisebb utainak felújításáért lobbizott, de a szakképzésekkel kapcsolatban azon véleményének is hangot adott, hogy szerinte fontos lenne, egységes felvételit íratni minden nyolcadik osztályt elvégzett tanulóval, mely így nagyobb hangsúlyt adna mind a továbbtanulásnak, mind a nyolc osztály elvégzésének. A családok védelmével kapcsolatban arról is szólt, hogy szerinte mit vár az ember, a társadalom az államtól.
- Az ember azt várja el elsősorban, hogy megvédjék. És ha őszintén belegondolunk, akkor nem azt várjuk leginkább, hogy a vagyonunkat védje meg az állam, hanem azt, hogy az életünket, mert mindannyian nagyon jól tudjuk, hogy a legnagyobb értékünk az életünk -mondta.

Dr. Molnár Attila (Fidesz), Komárom polgármestere tizenegyszer szólalt fel a parlamentben 2011-ben. A fideszes politikus arról is beszélt, hogy a katasztrófahelyzetek kialakulása a határok mentén is, mint bárhol máshol, előre nem kiszámítható.
- Épp ezért célszerűnek tartom egy határ menti egészségügyi együttműködési terv elkészítését, előre nem várt katasztrófák esetére is szerte az országban, így városunkban (Komáromban - a szerk.) is. Ehhez elképzelhetőnek tartom, hogy a szomszédos országok között kormányközi megállapodások szülessenek, a részletes megvalósítást pedig az érintett településekre bíznám - fogalmazta meg véleményét az egészségügyi ellátások unión belüli, határmenti problémáival kapcsolatban. Emellett a képviselő a komáromi erődrendszer világörökséggé nyilvánítását segítené-e az állam, van-e erre kormányzati szándék, vagy hogy a jövőben megállhatnának-e az intercity vonatok Komáromban is.

Schmidt Csaba (Fidesz), Tatabánya polgármestere ötször hallatta a hangját a T. Házban. A kormánypárti politikus a környezetvédelmi termékdíj kapcsán arról beszélt, hogy a termékdíjat kizárólag hulladékhasznosítási célokra lehet majd fordítani, decemberben pedig az 1950-es, 81 bányász életét követelő tatabányai bányatragédia kapcsán mondta: "Hosszú évtizedekig súlyos hallgatás övezte az érintett családok életét, a bányásztársadalmat, az egész helyi közösséget mélyen megrendítő tragédiát. Kötelességünk emlékezni mind az ország egyik legnagyobb bányaszerencsétlenségének áldozataira, mind azokra a férfiakra, családapákra, akik minden műszakban az életüket kockáztatták családjuk megélhetése érdekében, akik közül fájdalmasan sokan nem térhettek haza családjukhoz. A rájuk való emlékezés kötelezően felhívja figyelmünket, hogy a ma folyó bányászatnál az első számú szempont a biztonság legyen, hogy el tudjuk kerülni a világ más tájain még ma is előforduló tragédiákat. Az Országgyűlés a föld alatti munka veszélyességét és fontosságát ismerte el azzal, hogy a bányászjáradék biztosításával továbbra is lehetőséget ad a mélyművelésű bányákban dolgozóknak a korhatár előtti nyugdíjazásra. A föld alatt végzett munkájukhoz sok erőt, kitartást és bányászköszöntéssel: jó szerencsét kívánok."

Szilágyi László, az LMP politikusa a megye rekordere: 127 alkalommal hallatta a hangját, többek között a fiatalkorúak dohányzásának és a dohányáruk kiskereskedelmével visszaszorításával kapcsolatban.
- Ha nehezebben lehet hozzájutni a dohányhoz, a tinik akkor is hozzá fognak jutni. Emlékszünk rá, a mi korosztályunk is hozzájutott, ha akart. Én történetesen soha nem akartam, soha nem is próbáltam, de láttam, a környezetem akkor és úgy jut hozzá, amikor és ahogyan akar. Ez a szabályozás ezen, azt gondolom, nem fog segíteni - vélekedett.

Vágó Sebestyén, a Jobbik megyei listájáról a parlamentbe jutott képviselő nem kevesebbszer, mint hatvanhatszor beszélt 2011-ben a parlamentben. Az esztergomi helyzet őt sem hagyta hidegen - többször szólt is e témában, de még többször a megváltozott munkaképességűek ellátásaival kapcsolatban.
- Rengeteg gyár, összeszerelő műhely van az országban, amelyek talán kapacitással is rendelkeznek ahhoz, hogy megváltozott munkaképességűeket foglalkoztassanak. Ezeknek a munkáltatóknak a figyelmét miért nem hívjuk fel arra, hogy lehet, hogy ezeket a munkafolyamatokat bizonyos, enyhe fokban szellemi fogyatékossággal rendelkező személyek tudnák a legjobban elvégezni, akik abba a kategóriájú fogyatékosságba tartoznak, vagy valamilyen szinten autizmussal élők, akiknek a monotonitástűrő képességük sokkal nagyobb, mint az átlagembernek, tehát erre a munkavégzésre sokkal tökéletesebben alkalmasak, mint az idézőjelben vett egészséges munkatársaik? - kérdezte teljes joggal.

Dr. Völner Pál (Fidesz), a nemzeti fejlesztési minisztérium államtitkára hatszor szólalt fel az országgyűlésben 2011-ben. Dr. Molnár Attila intercity vonatokkal kapcsolatos kérdésér például így válaszolt májusban: "jelenleg és várhatóan a következő menetrendi évben az 1. számú, Budapest-Győr-Hegyeshalom vasútvonal feszes menetrendi sajátosságai miatt - amelyek műszaki okot jelentenek - több megállás nem illeszthető a minőségi szolgáltatást nyújtó IC-szerelvények menetrendjébe. Természetesen, későbbi menetrendváltozás esetén - ha a műszaki feltételek ezt lehetővé teszik - ismét megvizsgáljuk, hogy hogyan lehet a kérdést megoldani.