KEMMA

Zsolnay Árpád, a Tatabányai KC edzője a hét végén győzelemmel tért vissza a Tatabányai KC NB I. B-s női kosárlabdacsapatához. 88-68-ra verték a Sopron II. együttesét.

- Milyen érzés volt ismét a kispadon ülni?
- Izgalmas, bizsergető. Jó érzés volt, hogy még a játékvezetők is megismertek. Csaknem huszonöt évet töltöttem edzőként a tatabányaiaknál, legutóbb öt éve irányítottam a szakmai munkát. Örülök a lányok megfelelő hozzáállásának, s persze a győzelemnek. Még az ismerkedés időszakában járunk, dolgozunk azon, hogy megtaláljam az összhangot a fiatalok és a már régebb ideje kosárlabdázó hölgyek között.

- Milyen célt tűztek a csapat elé?
- Tart az alapszakasz, jelenleg a második helyen állunk. Az első négy hely egyikét szeretnénk megszerezni, aztán következhet a rájátszás. Nagyon sok függ attól, hogy sérülések, betegségek nem nehezítik-e a dolgunkat. Több családanya kosarazik nálunk, sajnos a téli időszakban gyakran előfordulhat, hogy beteg gyermeküket kell ápolniuk, így nem tudnak edzésekre jönni, meccsekre utazni. Jó néhány korábbról elmaradt mérkőzésünk van, szinte minden héten pályára kell lépnünk. Bízom abban, hogy minél kevesebb nehézséggel kell majd szembenéznünk, s teljesítjük a kitűzött célt.

- Elképzelhetetlen, hogy lányával, a száztízszeres válogatott Zsolnay Gyöngyivel erősödjön a Tatabányai KC?
- Jelenleg nincs rá esély. Gyöngyi most a Ferencváros NB II-es csapatában szerepel, s ha a zöld-fehérek NB I. B-s együttesének bajnoki esélyei lesznek, akkor a rájátszásban nekik is segít majd. Érdekes lenne mondjuk abban a szakaszban egy Tatabánya - Fradi meccs, de presztízsből is győznünk kell. Természetesen később szívesen dolgoznék együtt vele, akár edzőpárost is alkothatnánk. Hatvanharmadik évemet taposom, tisztában vagyok azzal, hogy nem én vagyok a jövő. Gyöngyinek óriási tudása és tapasztalata van, azt mindenképpen kamatoztatnia kellene.