KEMMA

  Orbán: ma Magyarországon minden negyedik fiatal munkanélküliként kezdi a nagybetűs életet

Orbán Viktor szerint a megszorítások ideje lejárt, a sikeres jövő kulcsa a gazdasági növekedés beindítása lehet. Úgy látja, hogy a következő kormánytól azt várják az emberek, hogy törődjön velük, figyeljen rájuk, és hallgassa meg őket. Ezt ígéri kormányváltás esetén, ám óva inti a Fidesz-tábort az elbizakodottságtól, mert az visszaüthet.

– Mi volt az apropója a tatabányai látogatásának?
– Bencsik János polgármester hívott el, akit másfél éve kértem fel arra, hogy egy otthonteremtéssel és lakáskorszerűsítéssel foglalkozó munkacsoportot állítson fel, és dolgozzon ki egy programot a következő kormányzat számára. Nem titkolom azt a reményemet sem, hogy ennek a végrehajtásában is szerepet vállal majd. Most a megyeszékhelynek és a környéknek pár vállalkozóját hívta el, hogy ismertesse a munkacsoportja által kidolgozott program fő pontjait. Ez azért fontos, mert a következő kormány feladata nemzeti ügyek felkarolása és véghezvitele lesz, s ezek közül az egyik legfontosabb a munkahelyteremtés és a gazdaság élénkítése. Magyarországon minden tizedik munkahelyet az építőipar adja. Ha az építőipar fellendülőben van, akkor új munkahelyek jönnek létre. Programunk lényege, hogy a kis- és középvállalkozóknak lehetőséget adjunk az építőiparban, hogy aztán ők másoknak is tudjanak kenyérkereseti lehetőséget adni.

– Ez részben összefügg a Tatabányán is tízezreket érintő, panellakások felújítására és korszerűsítésére kitalált Fidesz-tervezettel?
– Összefüggésben áll, mivel a meglévő lakásállományt környezetbarát és energiatakarékos beruházásokkal akarjuk korszerűsíteni. Ehhez pedig kell egy olyan pénzintézet, amely ennek a hitelezésével foglalkozik. Ez azért lesz fontos, mert elsősorban a panellakásokban lakók számára az energiatakarékos felújítások azért nehezen elérhetők, mert ehhez nekik olyan kölcsönt kell felvenni, ami az egyébként is nehezen kifizethető rezsi mellett már nagyon nehezen vállalható. Német példa alapján dolgoztunk ki erre egy sajátos pénzügyi konstrukciót, amelynek az a lényege, hogy a lakók az energiatakarékos megoldások nyomán keletkező megtakarításokból tudják törleszteni a hiteleket. Ehhez kell egy sajátos feltételeket biztosító pénzintézet, ezt neveztük el „zöldbanknak”.

– Egy korábbi interjúban elhangzott, hogy a „zöldbank” egyik feltétele, hogy mit találnak a Magyar Fejlesztési Bank kasszájában.
– Két elképzelés is létezik: a „zöldbank” vagy a Fejlesztési Bankon belül jön létre, vagy egy önálló pénzintézetként.

– Ha a panelek korszerűsítése sokakat érdekel, akkor a nyugdíjak kérdése még többeket. Legutóbb azt nyilatkozta, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntartható, és nem kell felemelni a nyugdíjkorhatárt sem. Ez azt jelenti, hogy valóban nem szükséges más modell vagy csak rövid távon nem kell átfogó reform?
– A legfontosabb feladat most az, hogy meg kell őriznünk a nyugdíjak értékét. Az elmúlt négy évben ugyanis a nyugdíjak reálértéke folyamatosan csökkent, és ilyen még nem volt a rendszerváltás óta. Ezért a következő kormánynak azt kell garantálnia, hogy megőrzi a nyugdíjak értékét. A másik fontos alapvetésünk az, hogy megakadályozzuk a nyugdíjpénztárak privatizációját. Mi alapvetően állami nyugdíjrendszerben gondolkodunk. Hibásnak tartom azokat a lépéseket, amelyeket 1997-től kezdődően a magánnyugdíj-rendszer irányába tettünk. Látható, hogy a válság következtében a magánnyugdíj-rendszer megingott, az állami pedig stabil maradt.

– Az állami nyugdíjrendszer viszont hosszútávon azért tarthatatlan, mert egyre kevesebbeknek kell egyre több nyugdíjat kitermelni.
– Harmincéves távlatban a nyugdíjrendszer problémáit már nem lehet a nyugdíjrendszeren belül megoldani. A problémák ugyanis abból adódnak harminc év múlva, hogy ma kevés gyerek születik. Tehát a megoldás a családtámogatás területén van, aminek a célja az, hogy egyre többen vállaljanak egyre több gyermeket Magyarországon.

– A jól működő családtámogatási rendszerhez is sok pénz kell.
– Így van, de ez az a terület, ahonnan nem szabad sajnálni a pénzt. Magyarországon minden gyerekre úgy kell tekinteni, mint aki a jövőben garantálja majd az idősek méltó életkörülményeit.

– Ahhoz, hogy a fiatalok munkához jussanak, alapvető változásra lenne szükség az oktatásban is. Hogy lehetne elérni azt, hogy ne legyenek munkanélküli diplomások, miközben hiányszakmákra nincs jelentkező?
– Tény, hogy ma Magyarországon minden negyedik fiatal munkanélküliként kezdi a nagybetűs életet, ami borzasztó arány. Két problémával kell itt megküzdeni. Az egyik a felsőoktatás átalakítása. A mérnöki típusú képzések száma például rendkívül csekély. Ebben alapvető képzési szabályozás-módosításra van szükség, mert a jelenlegi rendszer nem igazodik a gazdaság szükségleteihez. A másik fontos probléma a felsőfokú- és a szakmunkás végzettségű fiatalok közti arány. Én azonban nem az egyetemisták számának csökkentésében látom a megoldást, hanem a szakképzetlen fiatalok szakmához juttatásában. Tarthatatlan, hogy egy nemzedék 20-25 százaléka még szakmához sem jut. Tehát meggyőződésem, hogy az oktatási rendszer legalapvetőbb változása az kell, hogy legyen, hogy a 8 általánost végzettek piacképes szakmát szerezzenek. A gazdasági kamarával közösen már felállítottunk egy bizottságot, amely egy német mintára épülő szakképzési rendszert dolgoz ki, amelyben a gazdasági élet szereplői és a kamara is fontos szerepet vállalnak.

– Persze az sem mindegy, hogy milyen pedagógusok tanítják a jövő nemzedékét. A Fidesz egy olyan minőségellenőrzési rendszerben gondolkodik, mint annak idején volt a szakfelügyelet?
– Beszéljünk egyenesen. A rendszerváltás után létrejött felügyeleti rendszer egyáltalán nem biztosítja a minőségi szakmai felügyeletet. Mi egy olyan rendszerben gondolkozunk, amely biztosítja, hogy gyermekeinket a legjobb tanárok tanítsák.

  Orbán: meg kell értenünk: a szlovákoknak komplexusaik vannak, hiszen az övék egy fiatal állam, amely folyamatos önigazolási kényszerrel küzd (Fotók: Prokl V.)

– Drak Süsü, vagyis Süsü a sárkány. Ez olvasható az Észak-komáromi Jókai Színház reklámtábláján. Ez tragikomikus, jól kifejezi a nyelvtörvény abszurditását. Mit tervez a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban a Fidesz?
– Először is az emberi és közösségi jogok védelmében határozottan fel kell lépni Európában, a szlovák-magyar viszonyt illetően is. Meg kell védenünk a határon túli magyarokat az olyan kényszerrel szemben, amely a saját anyanyelvük feladásának irányába akarja őket tolni. Másodsorban pedig meg kell értenünk: a szlovákoknak komplexusaik vannak, hiszen az övék egy fiatal állam, amely folyamatos önigazolási kényszerrel küzd. Különösen, hogy egy ezeréves magyar állam szomszédságában kell definiálnia a létezését. De mindez nem ok arra, hogy önmagukat nevetségessé tegyék, hiszen bárki, aki Európában hall erről a nyelvtörvényről Párizstól Rómáig, az előbb elcsodálkozik, majd nevet rajta. Mindebből látszik: a következő kormánynak teljesen új alapokra kell majd helyeznie a szlovák-magyar kapcsolatokat.

– A kampány egyik kulcsszava az elszámoltatás. Legutóbb azt mondta, hogy ez meg fogja tizedelni a szocialistákat. Csak a szocialista ügyeket vizsgálják, vagy pártfüggetlenül mindenkit, helyi szinteken is?
– Arról tudok beszélni, amit látok. Látom a BKV-t, és azt kell, hogy mondjam, hogy nem megtizedeli, hanem megötödöli a szocialistákat ez az eljárás. De ezt látni a MÁV-nál és a sukorói ügyben is, azaz egyre másra jönnek fel a szocialistákhoz köthető korrupciós ügyek. De a mindenkori kormánynak nem dolga, hogy lefolytasson eljárásokat, ez a rendőrségre, az ügyészségre és a bíróságokra tartozik. A következő kormánynak azonban kötelessége lesz, hogy egy szigorú átadás-átvétel keretében a gyanús ügyeket felderítse, és felhívja azokra a hatóságok figyelmét. Én ezt az alapos és tisztességes átadás-átvételt tudom megígérni. De ezek a jelenlegi ügyek is jól mutatják, hogy egy-egy gazdasági visszaélés mögött politikai döntéshozók állnak. Én is kíváncsian várom, hogy mikor nevezik meg a politikai felelősöket az előbb említett ügyekben éppen úgy, mint ahogy a Zuschlag-ügyben ez már megtörtént. Persze az elszámoltatáshoz meg kell nyerni a választást. Éppen ezért óva intenék mindenkit az elbizakodottságtól, mert az visszaüthet. Ugyanez vonatkozik a helyi Fidesz-jelöltekre is.

  Orbán: Ha esztergomi lennék, biztosan többet tudnék ezekről az ügyekről

– Ha már a helyi jelöltek szóba kerültek, akkor sokakat ért meglepetésként az esztergomi polgármester, Meggyes Tamás indítása. Ez azért érdekes, mert tavaly szinte nem múlt el úgy egy hét sem, hogy ne lett volna valamilyen zűrös ügy Esztergomban.
– Ha esztergomi lennék, biztosan többet tudnék ezekről az ügyekről, ám így csak annyit tudok, amennyit az újságokban olvasni lehetett. De erre azt tudom mondani, hogy minden olyan ügyben, amelyben kifogások merülnek fel, rendelkezésre állnak a kivizsgáláshoz szükséges állami eszközök. Ezek az eszközök a kormány kezében vannak, de mindaddig, amíg ilyen vizsgálatok nincsenek, és nem tártak fel semmit, ami a polgármester rovására lenne írható, ki fogok tartani a polgármester mellett. Ráadásul jó polgármesternek is tartom Meggyes Tamást, Esztergomot fejlődő városnak látom, van benne élet a botrányokon túl is. Érezni lehet, hogy ez a város a jövő városa, ahol beruházások folynak, sok a fiatal, pezseg az élet. Nem tagadom, hogy Esztergomot az ország egyik fontos, szimbolikus jelentőségű városának tartom. Mivel a közérdeklődés központjában van amúgy is, így kiemelten figyelek rá. Most például tudom, hogy egy nap alatt összegyűjtötték a szükséges számú kopogtatócédulát. Ez egyértelműen jelzi a választók bizalmát, és én sok sikert kívánok Meggyes Tamásnak.

– Esztergommal kapcsolatban 1998-ban már felmerült, hogy megyei jogú város lehet. Most újra kaphat erre esélyt?
– A következő kormánynak le kell ülni majd az önkormányzatok vezetőivel, és át kell tekinteni az önkormányzatok helyzetét. Az önkormányzatok azért  vannak most lehetetlen helyzetben, mert az állam által kötelezően előírt feladatok ellátásához nem kapnak elegendő anyagi forrást. Másrészt ez egy húsz éve létrehozott rendszer, amelynek azóta mind az erényei, mind a gyengeségei felszínre kerültek. Amikor arról beszélünk, hogy mi lesz a megyékkel, arról is beszélnünk kell, hogy mi lesz a megyei jogú városokkal: érdemes-e például visszaintegrálni őket a megyékhez. De ezt csak konzultációk után lehet majd eldönteni, ahogy azt is, hogy esetleg sajátos történelmi múltja miatt adható-e különleges cím egy-egy nagymúltú magyar városnak.

– A Fidesz-program több orvost és ápolót ígér, aminek a záloga a megemelt fizetés lehet. Miből lehet előteremteni ezt az összeget?
– A gazdasági növekedésből. Magyarországon két szemlélet birkózott egymással az elmúlt húsz évben. Az egyik szerint előbb meg kell szorítani, abból lehet fejleszteni. Ez a megszorítási politika érvrendszere. Én viszont azt mondom, hogy előbb meg kell indítani a gazdasági növekedést, és utána ennek eredményeként lesz pénz egészségügyre, oktatásra, kultúrára, közbiztonságra. A fő feladatunk a gazdasági növekedés megindítása lesz, amihez adócsökkentés, olcsóbb hitelek kellenek, és kevesebb bürokrácia. Ha beindul a növekedés, abból lehet majd finanszírozni a magasabb fizetéseket ezekben a szférákban.

– Érzékelhető, hogy van egyfajta csodavárás az országban. Olyasmi, mint minden sorsolás után a magyar futballválogatott esetében, ami után mindig jön a keserű kijózanodás. Nem fél attól, hogy csalódhatnak az emberek, ha nem következik be a Kánaán rövid távon belül a kormányváltás után?
– Én emlékszem még arra, amikor a magyar válogatott Kiprich és Eszterházy góljaival megverte Rotterdamban a hollandokat. Ezzel azt akarom mondani, hogy nem lehet lehajtott fejjel nekikezdeni egy feladatnak. Ugyanakkor a csodavárással kapcsolatban én mást tapasztalok az országban. Inkább azt látom, hogy az emberek úgy érzik, hogy az elmúlt években becsapták őket, ezért nagyon dühösek a jelenlegi kormányra. Ennek majd hangot is adhatnak a választáson. Másrészt az emberek azt kifogásolják, hogy a politika elfordult tőlük. A következő kormánytól ezért azt várják, hogy törődjön velük, figyeljen rájuk, és hallgassa meg őket. Ha ez megtörténik, akkor nem fognak csalódni.