KEMMA

A „nem” előterjesztések sorába sorolható beszámolók között például a szűkebb hazánkban működő regionális hulladékgazdálkodási rendszerek tevékenységét, terveit ismertető tájékoztató is szerepelt. Érdekes, izgalmas előadást tartott a megyénk területén is működő két nagy erődgazdaság elsőszámú vezetője, Zambó Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója, valamint Kocsis Mihály, a Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt. direktora.

A közös magyar-szlovák közútfejlesztéseket egyszerűsítő keretegyezményekről, azok megyénket érintő passzusairól eredetileg dr. Völner Pál, a közgyűlés korábbi elnöke, államtitkár tartott volna tájékoztatást. A politikusnak azonban csupán annyi ideje volt, hogy köszöntse a képviselő-testület tagjait, mivel egy Brüsszelből érkező delegáció fogadásán kellett képviselnie hazánkat.

Winkfein Csaba, a szocialisták frakcióvezetője ezt az eljárást felháborítónak tartotta. Véleménye szerint az államtitkár immáron másodszor futamodott meg egykori testülete felkérése elől. Az első alkalom – az MSZP szerint – a megyét érintő vasúti közlekedés témája volt, a második pedig a mostani... Ennek megfelelően a frakcióvezető azt javasolta, hogy ezt a napirendet ne is tárgyalják.
Az intermezzót követően végül a többség úgy döntött, a magyar-szlovák „határmenti”keretegyezményekről a tárca főosztályvezető helyettesét, Toroczkai Zsoltot mégis meghallgatják. A fiatal szakember intenzív szakasznak minősítette – útügyi kapcsolatok terén – az elmúlt időszakot a magyar és szlovák kapcsolatokban. Szóba került az új komáromi és esztergomi híd megépítésének témája is. A szlovák fél ez ügyben nem írta alá az egyezményt. Pedig hidat építeni kell, mint ahogy hajózni is muszáj... Ettől kezdve, költői a kérdés, ami elhangzott a tanácsteremben: vajon miért? Mindenesetre a 2014-2020 közötti években, az uniós gazdasági tervezés során, pályázati ciklusban elképzelhető, hogy ilyen jelentős beruházásokra mégiscsak jutnak európai uniós források. A remény meglehetősen talmi, hiszen az európai integráció tervezésében éppen útépítésre különítene el, fordítana kevesebb pénzt az elkövetkező esztendőkben...

A megyei önkormányzat hatályos rendeleteinek felülvizsgálatára az MSZP újólag nemmel voksolt, mivel továbbra is ragaszkodik eredeti álláspontjához, miszerint az önkormányzatiság teljes leépítése zajlik minden szinten.

A megyeháza, mint hivatal, mint épület helyzetéről Popovics György elnök számolt be. Az előterjesztésben szerepelt a jelenlegi helyzet, amikor még több szervezet is használja a házat. Új állapotot jelent majd a jövő márciusi tervezett kormányhivatali elköltözés. A közgyűlés elnöke kiemelte, a ház üzemeltetője a megyei intézményfenntartó központ, a fenntartás ilyen formán állami feladat. A hozzászólások is azt erősítették meg, hogy a hivatal és a közgyűlés is ragaszkodna a „házához”.