KEMMA

A jogszabály, miszerint az iskolákban ki kell helyezni a hazafias jelképeket, április 1-jén törvényerőre emelkedik, ha Ivan Gaąparovič államfő aláírja a tervezetet.

Körkérdésünk alapján nem csupán a magyar, de a szlovák tannyelvű iskolák vezetői körében is ellenérzést tapasztaltunk. A válaszoló intézményvezetők többsége szerint hazafiságra, ilyen nevelésre szükség van, de nem ilyen módon. Mint többen megfogalmazták, kényszerítő eszközökkel csak negatív hatás érhető el.

– A címer, melynek formája központilag szabályozott, már régóta ott lóg minden terem falán. Azt nem írja le a törvény, hogy hol helyezzük el a többi jelképet, milyen méretben, milyen formában. Az alkotmány preambuluma pedig így kezdődik: „Mi, a szlovák nemzet...” Hangsúlyozom, hogy tiszteljük az alkotmányt, de ez egy magyar ember számára megalázó lehet. Véleményem szerint a hazafiságot nem lehet törvénnyel szabályozni. Nevelni kell rá, de nem ilyen módszerrel – vélekedett a Selye János Gimnázium igazgatója, Andruskó Imre.

Az igazgató szerint a hazafias törvény nem más, mint egy választási törvény. Ezzel szeretnék ugyanis a csalásokról és egyéb botrányokról elterelni az ország lakosságának a figyelmét. Andruskó hozzátette: ameddig csak lehet, keresik majd a kiskapukat. A törvény például csak azt szabja meg, hogy hétfőn, a tanítás előtt le kell játszani a himnuszt, s náluk ezen a napon már hét óra előtt elkezdődnek a különböző foglalkozások, szakkörök, de ha ez az előírás, hát ezek előtt szól majd a megzenésített nemzeti ima. Úgy tervezik továbbá, hogy a szlovák himnusz szövege mellé a magyar himnusz és a Szózat szövegét is kifüggesztik.

A diákok kiszámolták, hogy háromtól tizenkilenc éves korukig több mint 600 alkalommal kell kötelező jelleggel végighallgatniuk a szlovák himnuszt. Szakemberek szerint ezzel pont az ellenkező hatás érhető el, a jelvények-jelképek előbb-utóbb devalválódni fognak.

Nem foglalkoznak egyelőre a törvénnyel a Ján Amos Komenskýről elnevezett szlovák tannyelvű észak-komáromi általános iskolában.
– Egy gyűlésen úgy határoztunk a tantestülettel, hogy amíg a köztársasági elnök nem írja alá a tervezetet, addig figyelmen kívül hagyjuk. Szerintem teljesen másként kellene kezelni a hazafiság kérdését – mondta az igazgató, Karol Kajan.

Nem lát kivetnivalót a jelképek kihelyezésében Ondrej Gajdáč, a Sulek gimnázium igazgatója. Véleménye szerint ugyanis sok diák nem ismeri ezeket. A himnusz lejátszása sem jelent semmilyen problémát az iskolának, hiszen régóta kiépítették az iskolarádiót.

– Hogy milyen hatása lesz mindennek a diákokra, majd kiderül – vélekedett az igazgató.

A törvénytervezet az ellenérzések kiváltása mellett költségeket is ró az oktatási intézményekre. Előzetes számítások szerint a jelképek biztosítása egy tanterem esetében 20–38 euróba kerül majd, ami azt jelenti, hogy a legkisebb iskoláknál is legalább ötszáz euróval kell számolni, de például a harminc tantermes Selyében inkább ennek duplájával.