KEMMA

- Mi  a legfőbb probléma, ami miatt évente többen is a vízben lelik a halálukat?
- Ugyanaz, mint az utakon: a felelőtlenség. Negyvennégy éve szinte az uszodában élek. Látom, hogy sokan nem veszik figyelembe, hogy a medence milyen mély, hogy főleg extrém melegben felhevült testtel ne ugorjanak vízbe, vagy hogy ittasan ne próbálkozzanak a vízi kunsztokkal. Hasonlóan sokan nem veszik figyelembe az élővizek veszélyeit. Például  bányatavakban én sem kezdek el úszni, mert tudom, hogy az egyik helyen egy méter mély és huszonhét fokos a víz, míg egy tempóval arrébb már hat méteres és tizennégy fokos. Eleve vadvizekbe, ahol nincs kijelölt fürdőhely és nem látjuk a víz alját, ne menjünk be!

- Mit tegyünk, ha minden szabályt betartunk, de például begörcsöl a lábunk?
- Ne próbáljuk "megmenteni" magunkat, hanem kiabáljunk, kérjünk segítséget, és ne essünk pánikba. Az emberek általában nem egyedül mennek a vízhez, a kijelölt helyeken úszómester is van. Ők ki tudnak menteni minket.

- Hogyan reagáljunk arra, ha fuldoklót látunk?
- Két típusa van az embereknek, az egyik elfut, a másik segíteni próbál. Mindenképpen mérjük fel a saját úszótehetségünket, nehogy a mentésből kettős tragédia legyen. Ha kellően felkészült úszók vagyunk, akkor menjünk be a bajbajutottért. Ha nem, akkor keressünk egy hosszú fát, ágat vagy kötelet és azt juttassuk el a vízben lévőhöz, illetve a közelben tartózkodóktól kérjünk segítséget.