Megemlékezés

2023.01.19. 20:31

"Sose térünk vissza" - Tatán is felidézték a kitelepített német családok emlékét

Két lány visszaemlékezésével idézték fel a borzasztó pillanatokat A műsorban egy meglepetésvendég is érkezett.

Goletz-Deák Viktória

Michl József a kórus gyűrűjében mondta el ünnepi beszédét

Forrás: 24 Óra

Fotó: Novotni Ákos

Különleges és egyben megható műsorral emlékeztek meg a magyarországi németek elűzetésének emléknapjáról Tatán, a Német Nemzetiségi Múzeumban csütörtök délután. Az eseményen részt vett többek között Michl József, Tata város polgármestere, Dr. Schmidtmayer Richárd, a Kuny Domokos Múzeum igazgatója és Waldmann-né Baudentisztl Éva, a Komárom-Esztergom Megyei Németek Önkormányzatának elnöke. Az eseményen Schmidtmayer-Busa Mónika muzeológus köszöntötte a vendégeket, majd átadta a szót a múzeum igazgatójának.

Dr. Schmidtmayer Richárd elmondta, hogy ez már a tizedik alkalom, hogy megtartják a megemlékezést. A kitelepítés alapja egy egyszerű nyilatkozat volt 1941-ből, miszerint ha valakinek német az anyanyelve, vagy német nemzetiségűnek vallja magát, kollektív bűnös. Megyénkben öt településről kellett otthonukat elhagyniuk a családoknak. Az első vonat, január 19-én hagyta el a budaörsi vasútállomást, melynek vagonjaiban a kitelepített családokat vitték Németországba. 

Waldmann-né Baudentisztl Éva köszöntőjét követően a „Minket innen elüldöztek” című megható műsor következett Hodossy Ildikó előadásában. A történet a Gerlingenbe, (Tata testvérvárosa) kitelepítettek visszaemlékezéseiből állt össze, melyhet a Színes Iskola két diákja testesített meg. Előadásukban két fiatal lány történetét mutatták be, akik közül egyikük a Magyarországtól való búcsúzás pillanatait, míg másikuk a Gerlingenbe való megérkezését illusztrálta. 

A magyarországi kitelepítettek emléknapja
Az Országgyűlés 2012. január 10-én tárgyalta és határozatban nyilvánította január 19-ét a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává, arra emlékezve, hogy 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az elüldözött német nemzetiségűeket szállító első vonatszerelvény. A határozati javaslat benyújtói között volt Michl József, aki országgyűlési képviselőként is fontosnak tartotta az emléknappá nyilvánítás ügyét. 

Az egyik visszaemlékező még csak 3 éves volt a történtekkor, aki később családjától hallotta a borzalmas történeteket. Egy másik család tagja már 20 éves volt ekkor, aki hajadonként jövőjét tervezgette ebben az időben. Mindent elvettek tőle, és megrendítő volt hallgatni, ahogy egy új helyen, számára teljesen idegen környezetben, kultúrában kellett újrakezdenie az életét. Ők 1948-ban ugyan lehetőséget kaptak arra hogy visszatérjenek Magyarországra, de a szülők úgy döntöttek, hogy nem akarnak visszatérni oda, ahonnan egyszer már elűzték őket. A két kitelepített lánnyal készített interjúk  még a 90-es években készültek német nyelven, melyeket a Kuny Domokos Múzeum gyűjteményében őriztek. 

A Dunaszentmiklósi Mohl Ferenc a napokban jelentkezett a múzeumnál, miszerint szeretne a megemlékezésen trombitán eljátszani egy olyan dalt, amit vértesboglári nagypapája a kitelepítésekor énekelt. A családjukban ez a dal azóta is nagyon fontos szerepet játszik, és erre a szomorú történetre emlékezteti a családot.

A továbbiakban felléptek a környék nemzetiségi énekkarai is Schmidt Mónika, a Tatai Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökének vezetésével, majd Michl József az énekkar gyűrűjében mondta el beszédét. 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában