A finom nedűké és a nevezetes présé volt a főszerep Bajon

A nagy hőségben is sokan keresték fel az Esterházy kispin­cét, a résztvevők többsége borász volt, de jöttek mások is, akiknek valamilyen kötődésük volt a boros szakmához. A vendégeket Schunder Tibor polgármester, Borsó Tibor, a Komárom-Esztergom megyei önkormányzat alelnöke, valamint Bencsik János, a térség országgyűlési képviselője köszöntötte. Kövesdi Mónika, a tatai Kuny Domokos Múzeum művészettörténésze bemutatta a kispincét és az ott található nevezetes, 1760-ban készült prést. Mindkettő a megyei értéktár része.

Izing László, a Nesz­mélyi Borút Egyesület titkára pedig a Nyugat-Gerecse természeti adottságairól és borkultúrájáról beszélt a résztvevőknek. A vendégek az Esterházy nagypince és más baji borászatok megtekintése mellett kötetlen beszélgetéssel tölthették az időt. A „szakmázás” sem maradt el, melyhez hatféle kiváló bor és zeneszó is dukált, utóbbit a tarjáni Testvérek sramlizenekar szolgáltatta.

– A megyei önkormányzat identitás programja keretében hatvannyolc rendezvényt tervezünk, ennek része öt tematikus bornap, melynek első állomása a baji – fogalmazott Vörös János programvezető. Hangsúlyozta, a résztvevők nemcsak az adott település, hanem a megye más részeinek borkultúráját is megismerhetik. Ennek keretében eszmét cserélhetnek például a tatai, a baji, a kesztölci, vagy éppen az ászári szakemberek is. Molnár Gábor a Neszmélyi Borút Egyesület alapítójaként érkezett a rendezvényre.

– Szükségszerű, hogy a bort, mint terméket az első tőkétől kezdve a poharakba kerülésig kiemelt figyelem kísérje, ezért is hasznosak ezek az események – magyarázta a szakember, hozzátéve: örömteli, hogy a borvidék a különböző fejlesztéseknek köszönhetően szépen fejlődik és ez várható a jövőben is.

Molnár Gábor kérdésünkre elmondta: törekednek arra, hogy a neszmélyi borvidék nedűi ne csak a megyehatárokon belül legyenek ismertek, hanem régiós szinten is. Mint fogalmazott, a bormarketing, az ismertség az egy évtizeddel ezelőttihez képest ugrásszerűen javult, ehhez persze szisztematikus munka kellett.

Szorgos munkával újjáéled a borvidék

Kerekes Sándor a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa, ám a baji rendezvényen a Zsigmond Király Borlovagrend nagymestereként volt jelen. – Léteznek borvidékek, melyek mindenki számára ismertek, a neszmélyi nagyon régi, de korábban valamiért sok évre elfelejtődött. Öröm számomra, hogy a borvidékhez tartozó települések újraélednek – hangoztatta. Mint fogalmazott, egykoron nagyon fontos volt, hogy a borok kellően savasak legyenek, különben nem lehetett volna ezeket szállítani. Ha valaki Zsigmond, vagy Mátyás király idejében szeretett volna bort inni, annak karakteres bornak kellett lennie, a baji pedig éppen ilyen volt. Az itteni emberek szorgos munkájának köszönhetően pedig manapság is kiváló borok születnek.