KEMMA

Licsák Attila oroszlányi zongorista már felkészült a szentestére. A közelmúltban Prágában járt, ahol egy adventi kórusversenyen kísérte az egyik csoportot.

– Nagyon komolyan készültek Csehországban a karácsonyra. Jó volt a verseny, többek között a Krisztus oratóriumot és a Karácsonyi Misét adtuk elő – meséli Attila, aki tavaly Budapesten, a Deák téren énekelt is a karácsonyi oratóriumban.

A fiatal művész már jó előre beszerezte az ajándékokat, mint mondja, decemberben már figyel, vásárol, hogy legyen mivel megajándékoznia szeretteit.

– Persze nem az ajándék a fontos, hanem a hangulat. Már hagyomány, hogy én díszítem a karácsonyfánkat. A régi díszeket használjuk, szerintem ezek is hozzátartoznak az ünnephez. Nem hiszek a minden évben új színben, díszekkel teleaggatott fákban. Persze elfogadom, hogy másoknak ez tetszik. Mi feketefenyőt szoktunk venni, és alapkövetelmény, hogy a plafonig érjen – mosolyodik el a fiatalember, aki tanárainak, barátainak, rokonainak sms-ben, emailben szokott boldog karácsonyt kívánni.

Kikerülhetetlen a kérdés: a zene mennyire játszik főszerepet szenteste a Licsák-családban?

– Szoktam improvizálni is karácsonyi dalokat, de néha dalra is fakadok. Bachot hallgatok a legszívesebben ilyenkor – árulta el a zongorista.
Szentgyörgyi Viktória, az oroszlányi C.D.F. Táncegyesület tagja is maga díszíti a karácsonyfát.

– Hagyományos ünnepre készülök, szülők, testvérek összegyűlünk a fa körül. A díszítést minden évben, így most is magamra vállalom. Mindig vannak új díszeink is. A kedvencem egy papírangyalka, amit még én készítettem az óvodában. Az kerül fel elsőként a fára – meséli a táncos, aki azt is elárulja: harmadik éve műfenyőjük van, így is a természetet védik.

Viktória tanít is. „Diákjainak” és táncos társainak a boldog karácsony mellett azt kívánja, hogy legalább olyan lelkesek legyenek jövőre, mint amilyenek az idén voltak.