Harminc forinttal drágítja a termékdíj az üdítőket

[caption id="" align="alignleft" width="132"] Az uniós előírások szerint a palackok újrahasznosítása is jó megoldás
[/caption]Fordult a kocka. A kormány mégis úgy döntött, hogy a hazai italgyártók darab  alapú termékdíjat fizessenek a műanyag flakonok, fémdobozok után, ha azok nem újratölthetők. A fogyasztó számára mindez azt jelenti, hogy januártól 20-30 forinttal lesz drágább az ásványvíz, a szénsavas üdítőital, a dobozos sör. Aligha hihető ugyanis, hogy a gyártók vagy a kereskedők lenyelnék a termékdíjat. Éves szinten ez több mint harmincmilliárd forintos költségnövekedést jelent.

Magyarországon egy évben 681 millió liter szénsavas üdítő és 658 millió liter ásványvíz fogy. Ezen mennyiségnek mindössze 15 százalékát forgalmazzák újratölthető palackban.

A rendelkezés nyomán a boltok egy részéből eltűnnek majd a sokszor ingyenesen adott nejlonzacskók – mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Persze leginkább a kisboltokból, amelyek nem tudják majd állni a zacskónkénti 3–25 forint közötti többletköltséget. A vásárló pedig bosszankodni fog, ha zacskó híján elszórja az árukat. A nagy áruházláncok a jóval nagyobb forgalom és a zacskók reklámértéke miatt viszont képesek lenyelni a többletkiadást. Elhibázott lépés a fogyasztói szokásokkal szemben menetelni – nyilatkozta többször is az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke. Boródi Attila szerint évek óta tartó tendencia, hogy a vásárlók egyre inkább az eldobható csomagolású termékeket keresik. Ez sokkal kényelmesebb számukra, mint a flakonok visszaváltásával vesződni. Szerinte nem az újratölthető flakonok, dobozok értékesítését kellene erőltetni, hanem az egyszer használatosak összegyűjtését és feldolgozását ösztönözni. Ellentétes álláspontot vallanak a környezetvédők. Lukács András, a Levegő munkacsoport elnöke támogatja a kormány döntését, a darab alapú termékdíj bevezetését. Mint fogalmazott, az évente több tízmillió szemétbe kerülő műanyag flakon óriási terhelést jelent a környezetre. Hibás a rossz, pusztító vásárlási szokásokra hivatkozni, ha azzal saját és utódaink életkörülményeit, s valójában a földet tesszük tönkre.

Alkotmánybírósághoz fordulnak

Versenyellenesnek és az Európai Unió rendelkezéseivel ellentétesnek nevezte a kormány döntését Piros László, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének főtitkára. Azért, mert a háztartási szemétnek csak 6-7 százalékát teszik ki a flakonok. Legalább ekkora arányt képviselnek a tejtermékek, a kozmetikumok, az étolaj, de ezek csomagolását mégsem sújtják. Az EU-ban tiltják, hogy a hulladékhasznosítási módok között különbséget tegyenek. Nem lehet előnyben részesíteni az újratölthető palackok használatát sem. Az uniós előírás rögzíti: jövő év végére a csomagolóanyagok 50 százalékát kell újrahasznosítani. Ez pedig jelentheti az eldobható palackok begyűjtését és feldolgozását.