Hírek

2006.01.02. 17:28

Elillant az orosz gáz fele

Egyre nyilvánvalóbb, hogy az orosz-ukrán gázügy nem csak az oroszok és az ukránok ügye. Azzal, hogy Ororszország beváltotta ígéretét, és január elsejétől elzárta az ukránoknak szánt gázcsapot, többek között hazánkban is mérhető lett a nyomáscsökkenés, méghozzá negyven százalékkal.

Dreissiger Ágnes

Kóka János gazdasági miniszter azonban közölte: hétfőn délelőtt telefonon beszélt az orosz Gazprom alelnökével, Alexander Medvegyevvel, aki megígérte, megtalálják azt a műszaki megoldást, amivel biztosítható Magyarország számára a szerződött gázmennyiség. A BBC internetes kiadása szerint a gázelzárás Magyarország mellett Lengyelországot és Ausztriát érinti leginkább, azonban Németországban és Franciaországban is jelentkeztek problémák. Medvegyev ígéretet tett arra, hogy kedd estétől teljes mértékben helyreállítja az európai országok ellátását.

[caption id="" align="alignleft" width="280"] Vigyázat gáz! – hirdeti a felirat.
[/caption]A földgáz árával kapcsolatos orosz-ukrán konfliktus gyökereihez nem kell túl mélyre ásni, a két ország kapcsolatában fordulópontot jelentett a narancsos forradalom, mely elsodorta a hatalomból az oroszbarát ukrán politikusok táborát. A válasz nem váratott magára sokat Moszkvából: a Gazprom közölte, hogy piaci árat kér a FÁK-államokba szállított gázért. Ukrajnával azonban nem sikerült aláírni a megállapodást, miszerint ezer köbméter földgázért 50 dollár helyett 230 dollárt fizessen. Oroszország válaszként elzáratta a csapokat. Ugyanezt tette Moldova esetében is: a másik volt szovjet köztársaságtól 160 dolláros árat kér az orosz fél. Ezt Chisinau elutasította.


Magyarországon a földgáz nyolcvan százaléka import gáz. Itthon évente 14 milliárd köbméter földgáz fogy – az orosz importfüggőség eléri a 70 százalékot –, ebből mindössze 2,8 milliárd köbmétert állít elő Magyarország. Az import földgáz két vezetéken érkezik hazánkba: Ukrajnán keresztül Oroszországból Beregdarócnál maximálisan napi 30 millió köbméter, míg az ausztriai Baumgartnernél napi 12 millió köbméter. Ez utóbbi vezeték leágazása az ukrán tranzitvezetéknek, ám összeköttetésben van a nyugati gázhálózatokkal is. Az Ukrajnából érkező vezetéket még a Szovjetunió idején építették.

Az orosz-magyar megállapodás értelmében a gázárat az európai tőzsdeár alapján állapítják meg: megnézik, hogy az adott időszakot megelőző negyedévben mennyi volt a tüzelőolaj és mennyi a gázolaj ára, a két termék átlagára lesz az irányadó a földgáz esetében. Azért ezt a kettőt figyelik, mert elviekben ezek jöhetnek szóba a földgáz helyettesítésénél – hangsúlyozza lapunknak Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Rt. vezérigazgatója. Az irányár egyébként 230 dollár ezer köbméterenként – ugyanennyit vár el Oroszország az ukránoktól is.

A magyar gázhálózat napi 99 millió köbméter csúcsfogyasztást bír el, ám ekkora felhasználásra még nem volt példa: a legnagyobb, napi 90 millió köbméteres felhasználás tavaly február 9-ére tehető, amikor napokig nagyon hideg volt. A napi fogyasztásnak körülbelül a fele import, a másik része pedig az összesen 3,4 milliárd köbméter térfogatú tárolókból napi szinten maximálisan kivehető 47,5 millió köbméter földgáz. A hazai termelés naponta legfeljebb 9,5 millió köbméter. Az öt gáztárolóban jelenleg 2,4 milliárd köbméter földgáz van. Ha minden kötél szakadna, nagy bajban lennénk, az alternatív megoldások ugyanis, finoman szólva is szűkösek. Főként a városokban igaz ez, ahol általában távhőszolgáltatás van. A villamos energia sem jelentene megoldást, ugyanis az ilyen energiát előállító erőművek egyharmad részben földgáztüzelést használnak. Hegedűs Miklós szerint azonban a lakossági fűtésellátás egyelőre biztosan nincsen veszélyben, hiszen a kis fogyasztókat védik leginkább. Az ipari nagyfogyasztókat – köztük távhőszolgáltatókat is – egyébként már a hétvégén felkérte a Mol, hogy álljanak át gázról olajra.

A nyári időszakban is folyamatosan érkezik az orosz gáz hazánkba, ám ekkor gáztározókba kerül, s az itt felhalmozott tartalékot ősszel, a fűtési szezon elején kezdik kitáplálni. Ilyenkor télen tehát nemcsak az importot és a hazai gázt használjuk, hanem a tartalékot is, méghozzá jelentősen: a gáz kétharmada innen származik. „Ha az import, mint most is, negyven százalékkal csökken, az elsősorban a tárolásnál okozhat problémákat” – mondja Hegedűs Miklós. A tárolókból előhívható gáz mennyisége ugyanis nem végtelen. Ha az időjárás tartósan rosszabb lenne, s a napi gázigény is megnőne, előfordulhatna, hogy nem lenne elegendő a most negyven százalékkal csökkent behozatal. Arról nem is beszélve, hogy hosszú távon Magyarországnak az is fejtörést okozna, hogyan tudjuk így a jövőre szükséges mennyiséget előre betárazni. A vezérigazgató azonban hozzátette: nem hiszi, hogy „kifutnánk” a gázból, szerinte hamarabb megállapodnak egymással a felek, hiszen az nem csak nekünk, de Európának, s az ukránoknak is érdeke. „Más kérdés persze, hogy stratégiailag lehet, hogy az oroszok és ukránok is kivárnak mondjuk egy évet, amire nekünk már nincsen időnk” – véli a vezérigazgató.

Lopós ukránok?

Ukrajna január elsején 100 millió köbméter orosz gázt csapolt le az Európába menő szállítmányból; ennek értéke 25 millió dollár – közölte a Gazprom cég elnökhelyettese hétfői sajtóértekezletén. Alekszandr Medvegyev bejelentete, hogy a vállalat független szakértőt kért fel az ukrán vezetékrendszerbe kerülő földgáz mennyiségének ellenőrzésére. Ivan Placskov ukrán energetikai miniszter szerint országa jelenleg nem fogyaszt orosz eredetű fűtőanyagot, és saját tárolóiról illetve türkmén importból fedezi szükségleteit. 2005-ben az ország 25 milliárd köbméter gát hozott be Oroszországból, 38 milliárdot Türkmenisztánból és maga 18 milliárd köbmétert termelt ki.

Az ukrán miniszterelnök néhány napja jelentette be, hogy Türkmenisztánnal 40 milliárd köbméter gáz szállítására tett ajánlatot, amely Ukrajna mintegy féléves szükséglete. Azonban a Gazprom korábban már üzletet kötött Türkmenisztánnal, és 7-ről 30 milliárd köbméterre emelte a szerződéses állományát, amely azt jelenti, hogy megvették az ukránok elől a gázt. Az orosz vállalat ugyanis 50 helyett 66 dollárt adott 1000 köbméterért. Ennek megfelelően hétfőre zárolta is a türkmén gázszállításokat Ukrajna felé a Gazprom. Egyes hírek szerint Ukrajnában 3 héten belül komoly ellátási gondok adódhatnak a türkmén gáz hiányában, de más vélemények azt valószínűsítik, hogy az első problémák megjelenéséig alig 2 napnak kell eltelnie.

Politikai héttér

Vlagyimir Putyina a gázvita első felvonásában arra hivatkozott, hogy mindkét országnak át kell térnie a piaci árakra. Az átmenet üteme azonban minden ország esetében más. Az elnök gazdasági tanácsadója, a néhány napja elbocsátott Andrej Illiarionov szerint arról van szó, hogy a politika rátelepedett az üzletre. Az orosz kormány például Fehéroroszországnak 48 dollárért adja a gázt ezer köbméterenként, Grúzia és Örményország 110 dollárt köteles fizetni. Ukrajna esetében 50-ről 220-230 dollárra emelnék az árat.

Ha gazdasági kérdésekről van szó, miért hagyott fel Oroszország a nyugodt, pragmatikus tárgyalásokkal? - veti fel a Wall Street Journal. A tekintélyes gazdasági lap szerint három politikai ok lehet a háttérben. 1.Oroszország befolyásolni akarja a 2006 márciusi parlamenti választásokat, s úgy akarja bemutatni a jelenlegi ukrán kormányt, mint gazdasági téren alkalmatlan vezetést. 2. A Kreml igyekszik lejáratni a narancsos forradalmat, hogy „védőoltást adjon” az orosz lakosságnak a demokratikus forradalom vírusa ellen. 3.Oroszország igyekszik éket verni Európa és Ukrajna között, felelőtlennek és reménytelennek tüntetve fel a kijevi kormányt. A fő probléma az, hogyan lép fel a Nyugat a keményvonalas Kreml viszonylatában, amely azt próbálgatja, meddig mehet el új energiapolitikájában politikai célok elérése érdekében.

Az ukrán miniszterelnök néhány napja jelentette be, hogy Türkmenisztánnal 40 milliárd köbméter gáz szállítására tett ajánlatot, amely Ukrajna mintegy féléves szükséglete. Azonban a Gazprom korábban már üzletet kötött Türkmenisztánnal, és 7-ről 30 milliárd köbméterre emelte a szerződéses állományát, amely azt jelenti, hogy megvették az ukránok elől a gázt. Az orosz vállalat ugyanis 50 helyett 66 dollárt adott 1000 köbméterért. Ennek megfelelően hétfőre zárolta is a türkmén gázszállításokat Ukrajna felé a Gazprom. Egyes hírek szerint Ukrajnában 3 héten belül komoly ellátási gondok adódhatnak a türkmén gáz hiányában, de más vélemények azt valószínűsítik, hogy az első problémák megjelenéséig alig 2 napnak kell eltelnie. Politikai héttér Vlagyimir Putyina a gázvita első felvonásában arra hivatkozott, hogy mindkét országnak át kell térnie a piaci árakra. Az átmenet üteme azonban minden ország esetében más. Az elnök gazdasági tanácsadója, a néhány napja elbocsátott Andrej Illiarionov szerint arról van szó, hogy a politika rátelepedett az üzletre. Az orosz kormány például Fehéroroszországnak 48 dollárért adja a gázt ezer köbméterenként, Grúzia és Örményország 110 dollárt köteles fizetni. Ukrajna esetében 50-ről 220-230 dollárra emelnék az árat.

Ha gazdasági kérdésekről van szó, miért hagyott fel Oroszország a nyugodt, pragmatikus tárgyalásokkal? - veti fel a Wall Street Journal. A tekintélyes gazdasági lap szerint három politikai ok lehet a háttérben. 1.Oroszország befolyásolni akarja a 2006 márciusi parlamenti választásokat, s úgy akarja bemutatni a jelenlegi ukrán kormányt, mint gazdasági téren alkalmatlan vezetést. 2. A Kreml igyekszik lejáratni a narancsos forradalmat, hogy „védőoltást adjon” az orosz lakosságnak a demokratikus forradalom vírusa ellen. 3.Oroszország igyekszik éket verni Európa és Ukrajna között, felelőtlennek és reménytelennek tüntetve fel a kijevi kormányt. A fő probléma az, hogyan lép fel a Nyugat a keményvonalas Kreml viszonylatában, amely azt próbálgatja, meddig mehet el új energiapolitikájában politikai célok elérése érdekében. Vigyázat gáz! – hirdeti a felirat. -->

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!