Előtakarékossági számlát ajánl a tőzsde

Tavaly a parlament ellenállásán elbukott a 25 százalékos árfolyam-nyereségadó bevezetése, ám a Gyurcsány Ferenc meghirdette száz lépés sorában ismét felbukkant. A kormányfő 2007-től tízszázalékos nyereségadót fizettetne a tőzsdei befektetések nyeresége után. Gyurcsány Ferenc a héten találkozott Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnökkel, aki javaslatcsomagot adott át a miniszterelnöknek. Arról, hogy a tőzsde mikor támogatná az új adónem bevezetését.

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) kétlépcsős bevezetést ajánl: 2007-ben 5, 2008-ban 10 százalékos adó terhelné a tőzsdei hozamokat. Szalay-Berzeviczy Attila lapunknak elmondta, hogy a tőzsde csak akkor támogatná a bevezetést, ha a a kormány a bankbetéteket is megadóztatná, mert a tőkejövedelmekben a különbségtétel a tőzsde elsorvadásához vezetne. A BÉT azt kezdeményezte, hogy a kollektív befektetési formák, vagyis a befektetési alapok, a nyugdíjpénztári befizetések, s más előtakarékossági formák továbbra is adómentesek maradjanak.

A tőzsde álláspontja szerint csak az évi 1,5 millió forint feletti tiszta nyereséget szabad megadóztatni. A lakossági megtakarítások alig 1,2 százaléka van részvényben, s az összes tőzsdei papírnak mindössze 4 százalékával rendelkezik a lakosság. Az összes tőzsdei befektetés 80 százaléka külföldiek kezében van – mondta a tőzsdeelnök. A BÉT ezért keresletélénkítő csomagra tett javaslatot a kormányfőnél. Ennek talán legfontosabb eleme a nyugdíj-előtakarékossági számla bevezetése lenne 2006-tól. Ez hosszú távú előtakarékosságra ösztönözné a lakosságot. Az időskori életfeltételek három pillére, a nyugdíj, a kötelező és az önkéntes magán-nyugdíjpénztári megtakarítás csak a korábbi életvitel 30 százalékára nyújt fedezetet, tehát szükség van egy negyedik pillérre is. Ezt szolgálná a nyugdíj-előtakarékosság. Erre a számlára bárki, bármikor, bármennyit befizethetne. Minden befizetett három forinthoz egyet tenne hozzá az állam.

Az állami támogatás akkor járna, ha a számlára befizetett összeg legalább 70 százalékát részvénybe vagy részvény alapú befektetési jegybe helyezné a számla tulajdonosa. Most a magánnyugdíjpénztárak a tagok befizetéseinek csak 8 százalékát fektetik részvénybe, noha hosszabb távon a részvények lényegesen jobban fizetnek. Ezért a javaslat értelmében a nyugdíjpénztárak csak ötéves átlagos hozamukat hozhatnák nyilvánoságra. Ma éppen azért nem fektetnek tőzsdei papírokba, mert rövid távon nem biztos, hogy hoznak annyit, mint az állampapírok. A BÉT azt javasolja, hogy a nyugdíj-előtakarékossági számlára betett pénz hozama után ne kelljen árfolyam-nyereségadót fizetni. S a három évnél hosszabb egyéni részvénytartás adómentességét is javasolja a tőzsde.