2017.05.20. 08:27
Múzeumi tér és kiállítás nyílt az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban
Felújított múzeumi tereket és állandó kiállítást nyitott meg Erdő Péter Esztergom-budapesti érsek pénteken az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban.
Szalai Katalin igazgató az MTI-nek elmondta, hogy a könyvtár épületében eddig nem volt múzeumi, közösségi tér. A könyvtár most felújított része négy termet foglal magába. A múzeumi tér központi termében fekvő tárlókban közelről tekinthetők meg a könyvtár legértékesebb kódexei, további vitrinekben Esztergomot és környékét ábrázoló metszetek láthatók.
A reformáció 500. évfordulója előtt tisztelegve külön összeállítást készítettek, amelyben szerepel például Tótfalusi Kis Miklós 1685-ben Amszterdamban nyomtatott magyar nyelvű bibliája.
A termek egyike múzeumpedagógiai foglalkozásokra használható, egy másik helyiségben a Fugger-gyűjteményt állították ki. Az augsburgi kereskedőcsaládtól 1641-ben Lippai György érsek egyben vásárolta meg közel 1800 kötetes könyvtárukat, amelyben a kor jelentős műveit gyűjtötték össze.
Az igazgató elmondta, a felújítás az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye támogatásával valósult meg. A következő években a földszinti raktár felújításával folytatódik az intézmény rekonstrukciója, valamint fogadóteret alakítanak ki.
Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár
Magyarország egyik legrégebbi és leggazdagabb egyházi könyvtára, jelenleg összesen 250 ezer könyvtári egység tartozik állományába.Az intézmény ötvennél több középkori kódexet és számos ősnyomtatványt őriz, legrégebbi dokumentuma a 12. században keletkezett Tractatus in Cantica Canticorum, amelybe egy névtelen szerző feljegyezte az első nyolc Árpád-házi király temetkezési helyét.
A gyűjteménybe tartozik többek között az 1519-ben befejezett, a legteljesebb magyar bibliafordítást őrző Jordánszky-kódex, a nyelvemlékeket tartalmazó Nagyszombati-kódex, a Balassi Bálint halálának körülményeiről kézírással beszámoló Balassa-biblia, vagy Bakócz-graduále, amely a világ egyik legnagyobb méretű és legsúlyosabb kódexe.
A könyvtárat a törökök elől 1543-ban Nagyszombatra menekítették. Amikor az érsekség visszaköltözött Esztergomba, a Pozsonyi Érseki Könyvtár kötetei is ide kerültek. A könyvtár állománya az 1670-es években megközelítette a 3000 kötetet, akkor készítették el a kötetek első, ma ismert katalógusát.
Az intézmény mai épületét 1853-ban adták át Hild József tervei szerint, korai eklektikus stílusban. Ez volt az ország első olyan modern könyvtárépülete, ahol elkülönültek az olvasótermek és a raktárak.
Az intézmény ötvennél több középkori kódexet és számos ősnyomtatványt őriz, legrégebbi dokumentuma a 12. században keletkezett Tractatus in Cantica Canticorum, amelybe egy névtelen szerző feljegyezte az első nyolc Árpád-házi király temetkezési helyét.
A gyűjteménybe tartozik többek között az 1519-ben befejezett, a legteljesebb magyar bibliafordítást őrző Jordánszky-kódex, a nyelvemlékeket tartalmazó Nagyszombati-kódex, a Balassi Bálint halálának körülményeiről kézírással beszámoló Balassa-biblia, vagy Bakócz-graduále, amely a világ egyik legnagyobb méretű és legsúlyosabb kódexe.
A könyvtárat a törökök elől 1543-ban Nagyszombatra menekítették. Amikor az érsekség visszaköltözött Esztergomba, a Pozsonyi Érseki Könyvtár kötetei is ide kerültek. A könyvtár állománya az 1670-es években megközelítette a 3000 kötetet, akkor készítették el a kötetek első, ma ismert katalógusát.
Az intézmény mai épületét 1853-ban adták át Hild József tervei szerint, korai eklektikus stílusban. Ez volt az ország első olyan modern könyvtárépülete, ahol elkülönültek az olvasótermek és a raktárak. Monok István, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója, Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Erdő Péter esztergom-budapesti érsek és Szalai Katalin igazgató (b-j) a megnyitón (Fotó: Kovács Attila/MTI) -->
