Közélet

2017.04.18. 10:51

Körmenet után húsvéti tojások Bajóton

Húsvétvasárnap kezdődött az ünnepi szentmise a templomban, amelynek végén a gyerekek húsvéti tojásokat kereshettek a plébánia kertjében.

Fenyvesi Károly

Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek 2014 augusztusában Szőcs László plébániai kormányzót felmentette a máriahalmi Szent János apostol-plébánia kormányzása, a dági Alexandriai Szent Katalin-plébánia, az epöli Keresztelő Szent János-lelkészség, valamint az únyi Szent Mihály-plébánia oldallagos ellátása alól.

Ezzel egyidejűleg kinevezte az atyát a nyergesújfalui Szent Mihály-plébánia kormányzójává, megbízta a bajóti Szent Simon és Juda-plébánia oldallagos ellátásával.

Szőcs László az oldallagos ellátásról elmondta, hogy a paphiány miatt él ez a feladat. A gyakorlatban azt jelenti, hogy egy településről egy másik közelibe is ellátogatva kell ellátni a lelkipásztori teendőket. Az atya szerint az lenne a jó, ha egy lelkipásztor folyamatosan a hívei között tudna élni, mert így lehet megismerni az embereket. Bízik benne, hogy idővel a két szomszédos település, Bajót és Nyergesújfalu között rendszeresen autózva, az eddigieknél is jobban megismerheti az embereket, jól segítheti őket keresztény életükben. Erre, tapasztalatai alapján, minden esély adott.

A településen töltött időszak egyik fontos tanulsága az volt az atya számára, hogy a bajóti roma kisebbséggel kapcsolatos teendők komoly feladatot jelentenek. Legelső teendői között fogalmazta meg a maga számára, hogy megismerje a helyi közösség ezen tagjait, alakítson ki velük személyes kapcsolatot. Erre több elképzelhető lehetőség van az elméletek szintjén. Ami biztos, László atya minden héten várja a roma gyerekeket egy meghirdetett, szervezett napon (is). Ezen együttlétnek van úgynevezett hittanos része is, illetve például a gyerekek önfeledten, akár kemény adok-kapok keretében a festői környezetben épített plébánia udvarán focizhatnak. Az együtt töltött vidám percek néhány nap után talán már el is feledtetik, melyik kapu hálóját rezegtette meg többször is egy-egy célba jutó labda.

[caption id="" align="alignright" width="350"] Szőcs László atya mögött magasodik a templom
[/caption]

Szőcs László atya a virágvasárnap előtti délutánra – segítőként – a közigazgatásilag Bajóthoz tartozó Péliföldszentkeresztről egy szalézi atyát hívott meg gyóntatni. A korábbi hagyományok folytatásaként sok hívő érkezett a falu szép, történelmünk gazdag hagyományainak nagyon fontos emlékeit őrző templomába.

A plébános húsvét előtt meglátogatja a betegeket a gyónás és a szentáldozás lehetőségét felkínálva. Nagycsütörtökön tartották az utolsó vacsora emlékére bemutatott szentmisét a Szent Simon és Juda-plébánia templomában. Pénteken kora délután a dramatizált keresztútra vártak mindenkit a plébánia udvarán, majd szertartást tartottak a templomban.
Vasárnap kezdődött a húsvéti vigília szertartás, Jézus feltámadásának az ünneplése. Körmenettel zárult a szentmise.

A vasárnap reggeli ünnepi szentmise után, a gyerekek húsvéti tojásokat találhattak a plébánia kertjében. Szőcs László atya a Szent Három Nap eseményei során is – mint elmondta – nyugodt szívvel számíthat a képviselő-testületi tagok, a hitoktatók, a gyerekek és a hívek aktív segítségére.

Bajóti tájakon, bajóti emberek

A bajóti templom legrégebbi része, a torony, a XIII. század közepén épült – vélhetően egy vár lakótornyaként. A vár épületeinek maradványai a templom déli részén ma is láthatók. Az elpusztult várfalak alapjait a templomtól 100 méterre tárták fel. A várban, valószínűleg a mai szentély helyén állt egy kisebb templom, ezt a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. Egy 1570. évi török összeírás említi az elpusztult falu még álló templomát. 1647-ben Péter, 1674-ben János nevű licenciátus működött a településen, az 1701-es canonica visitatio-ban említik meg először a templom jelenlegi védőszentjeit, Szent Simon és Szent Júda apostolokat. 1899. szeptemberében tűzvész pusztította el a tornyot és a tetőzet nagy részét.

1982-ben Szántó Piroska festőművész tizenöt keresztúti képet festett a templomnak. Ez a Bajóti golgota attól különleges, hogy bajóti tájakon, bajóti emberek között láthatjuk Jézus szenvedéstörténetét.

1982-ben Szántó Piroska festőművész tizenöt keresztúti képet festett a templomnak. Ez a Bajóti golgota attól különleges, hogy bajóti tájakon, bajóti emberek között láthatjuk Jézus szenvedéstörténetét. Szőcs László atya mögött magasodik a templom -->

Címkék#bajót

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!