Közélet

2017.03.23. 10:40

A tűzoltók nem csak a lángok között állják meg a helyüket

Cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan dolgoznak a tűzoltók, és igyekszünk bepillantást nyerni felszerelésük arzenáljába. Az első részben a vízi- és jégrőlmentés problematikáját és lehetőségeit járjuk körbe.

Barcs Bence

Rövid időn belül két alkalommal is szükség volt arra, hogy a tűzoltóság és a katasztrófavédelem bátor dolgozói speciális eszközöket, technikákat vegyenek igénybe. Egy esetben az erdőben létesítettek kötélpályát, máskor egy tízemeletes tetejéről kellett lehozniuk egy embert. Így aztán megkértük Káli Sándor tűzoltó alezredest, a katasztrófavédelem helyettes szóvivőjét, vigyen be minket a „kulisszák mögé”. Egy verőfényes csütörtökön látogathattuk meg a tatabányai lánglovagokat.

A megyeszékhely tűzoltósága kívülről rendkívül kellemes látványt nyújt. Békét és nyugalmat sugároz a Szent Borbála úti téglaépület. Beljebb kerülve hasonló benyomások érnek: a rendezett udvarból a főépületen és a garázsokon kívül uszoda és tornaterem is nyílik.
Nem mindig volt ez azonban így – utóbbi kettőt a tatabányai tűzoltók saját kezűleg építették, és mint megtudtuk, nem csak gyakorlatozás céljaira szolgál, hanem a rekreációs, illetve szabadidős igények kielégítésére is megfelelő.

– A medence mélysége 1,6 és 2 méter közötti – magyarázza belépve Káli Sándor alezredes, aki készségesen kalauzol minket. – Jobbára búvárgyakorlatokat végeznek benne, hiszen a szó szoros értelmében vízimentési feladatokat a tűzoltók nem látnak el, erre a célra minden vízterületnél kell lennie vízimentő-szolgálatnak.

Merülés

Ezután beléphetünk a búvárszertárba, melyben minden felszerelés megtalálható az álló-, illetve a folyóvízi merüléshez.
A helyiség teljes területén nagy kampókról lógnak a búvárruhák.

A búvárfelszerelés főbb részei

Az alap ruházatot még kiegészíti néhány nélkülözhetetlen dolog. Így például a palack, ami némileg nehezebb és nagyobb is a tűzoltáskor használtnál, hogy ne sodorja el a búvárt az áramlat.

Két reduktor tartozik hozzá, ami két lépcsőben csökkenti a palackban uralkodó 200 bar nyomást az ember által elviselhető mértékre. A második reduktor tartalékul szolgál, ha az első meghibásodna, és kötelezően sárga színe miatt a zavaros vízben is jól látható.

A búvárok által viselt mellényen egy úgynevezett inflátor gomb helyezkedik el, amivel a merülési magasság szabályozható, ugyanis a közhiedelemmel ellentétben a békaláb csak a horizontális helyzet változtatására szolgál.

Mint Káli Sándortól megtudjuk, a körülményektől függően kétféle ruha közül választhatnak a búvárok. Ha nagyon szennyezett vízben, vagy jég alatt kell dolgozniuk, zárt rendszert húznak, ami alá nem tud behatolni a víz, míg 15 Celsius-fokos hőmérséklet felett az úgynevezett „vizes ruhát” választják, ami magába szívja a nedvességet, ezáltal melegen tartja a búvárt. Természetesen hőszigetelő aláöltözet is rendelkezésre áll.

[caption id="" align="alignright" width="300"] Káli Sándor a búvárfelszerelés részeit is megmutatta
[/caption]Folyó, tó? Nem mindegy!

Más technikákat igényel a folyóvízi és az állóvízi mentés. Az alapvető különbség, hogy ha valaki egy tóban merül el, akkor nagyjából egy kézilabdapálya méretű helyen kell kutatni, ha viszont folyóban, nagyon messze viheti a víz sodrása.

Sajnos mindkét esetben kicsi az esélye, hogy élő embert találjanak, inkább a test keresésénél vannak feladataik. Mint megtudjuk, előfordul az is, hogy vízbe esett tárgyak, például autók után kell kutatniuk.
Ha találnak valamit, bójákkal és kötelekkel megjelölik a területet, folyóvíznél horgonyt is használnak, aminek az a célja, hogy a búvár egy fix ponthoz legyen rögzítve, ne sodorja magával az erős áramlat.

– Ezenkívül speciális cipőnk is van, amivel a búvár könnyebben tud megkapaszkodni a folyómederben. A búvárfelszerelés használatára minden szolgálati csoportban ki van képezve 5-6 ember – fejti ki az alezredes.

Az idő mindig drága

Káli Sándor mentések kapcsán az egyik legfontosabb tényezőről, az időről is beszélt a kemma.hu-nak.
– A tűzoltóegységnek két perce van elhagyni a laktanyát, és átlagosan 1 kilométert tesz meg percenként, de ezt a forgalom, az útviszonyok, domborzati tényezők befolyásolhatják – részletezi.

Jégrőlmentés: évente gyakorolnak

A jégről- (illetve a jég alól) mentés tudományát nem kell sűrűn alkalmazniuk a tűzoltóknak, Tatabányán még nem volt ilyen eset. Ettől függetlenül az évente kötelezően előírt egy tréninget rendszeresen teljesítik, általában a komáromi Rüdiger-tavon.

– Ezeket a gyakorlatokat minden tűzoltónknak végig kell csinálnia. Egy háromszög alakú léket kell vágni, mert statikailag ez a legerősebb. Ebbe a lékbe zárt búvárruhában beereszkedik egy tűzoltó, aki játssza a mozgásképtelen, átfagyott embert, a mentés pedig a jégre fektetett hosszú létrával, vagy mentőstég segítségével történik. Ez utóbbi egy levegővel feltölthető párna, ami a létránál jobb súlyelosztást biztosít a jégen.

Az ember, mint megtudjuk, nagyjából 15 percet bír ki a jégbe kapaszkodva, a vízben viszont jóval kevesebbet. Ezért a laktanyától számított 5-7 kilométeren belül tudnak sikeresen beavatkozni.

Lefedik a megyét

– Megyénkben Tatabányán, Komáromban, Kisbéren, Esztergomban, Nyergesújfalun, Bajnán hivatásos, míg Ácson, Oroszlányban és Nagyigmándon önkormányzati tűzoltók állomásoznak, így a régió minden kritikus pontját sikerült lefednünk – teszi hozzá az alezredes.

Két reduktor tartozik hozzá, ami két lépcsőben csökkenti a palackban uralkodó 200 bar nyomást az ember által elviselhető mértékre. A második reduktor tartalékul szolgál, ha az első meghibásodna, és kötelezően sárga színe miatt a zavaros vízben is jól látható.

A búvárok által viselt mellényen egy úgynevezett inflátor gomb helyezkedik el, amivel a merülési magasság szabályozható, ugyanis a közhiedelemmel ellentétben a békaláb csak a horizontális helyzet változtatására szolgál. Jégrőlmentés: évente gyakorolnak A jégről- (illetve a jég alól) mentés tudományát nem kell sűrűn alkalmazniuk a tűzoltóknak, Tatabányán még nem volt ilyen eset. Ettől függetlenül az évente kötelezően előírt egy tréninget rendszeresen teljesítik, általában a komáromi Rüdiger-tavon.

– Ezeket a gyakorlatokat minden tűzoltónknak végig kell csinálnia. Egy háromszög alakú léket kell vágni, mert statikailag ez a legerősebb. Ebbe a lékbe zárt búvárruhában beereszkedik egy tűzoltó, aki játssza a mozgásképtelen, átfagyott embert, a mentés pedig a jégre fektetett hosszú létrával, vagy mentőstég segítségével történik. Ez utóbbi egy levegővel feltölthető párna, ami a létránál jobb súlyelosztást biztosít a jégen. Két percen belül indulnak Káli Sándor a búvárfelszerelés részeit is megmutatta -->

Címkék#Tűzesetek

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!