1956-os kiállítás Komáromban

A forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott 1956-os Emlékbizottság támogatásával létrejött kutató csoport fél éves munkájának eredményeként Komárom 1956 címmel kiállítás nyílt pénteken. A Klapka György Múzeumban október 23-án is megtekinthető, az eseményeket ilyen sokrétű dokumentációs anyagra támaszkodva először
bemutató gyűjteménybe olyan felvételek és visszaemlékezések is kerültek, mellyel a közönség még nem találkozott.

- A kiállítást a múzeum év elején induló, sokoldalú kutató munkája készítette elő, amelynek első lépéseként a nyilvánosságot szólítottuk meg. Határon átnyúlón felhívásunkban az eseményekben személyesen, vagy hozzá tartozóik révén részt vevőket kértük, hogy osszák meg emlékeiket velünk. A peranyagok kutatásához az Állambiztonsági Levéltár és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltár és Irattár dokumentumait használtuk, József Attila Városi és Megyei
Könyvtárban az időszak sajtó anyagából merítettünk, a komáromi Jókai Mór Városi Könyvtár 10 évvel ezelőtti kiállításának anyagát megkaptuk, de a Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltár, valamint a Mocsai Helytörténeti Gyűjtemény dokumentumait is kutattuk - vázolta fel a forrásokat a munkát vezető Számadó Emese,a múzeum igazgatója.

Azt is elmondta, hogy a kiállítás anyagának kutatásban és összeállításában Turi Zsolt, Pokornyi Gábor, Bálint Ferenc, Válint Zoltán, Udvardy Péter vett részt.

Az igazgatónő külön kiemelte Válint Zoltánnak, a Széchenyi István Közgazdasági Informatikai Szakközépiskola kiállítást megnyitó tanárának az 56-os komáromi eseményekről néhány éve publikált munkáját, amely a kutatás alapját képezte.

A kiállítás a forrásanyagokon, képeken és a Dolgozók Lapján keresztül rálátást ad az 50-es évek Komáromról, illetve a szomszédos Csehszlovák visszhangról az Új Szó oldalairól, és Hrala Gyula észak-komáromi helytörténész emlékeiből. A komáromiak nem Komáromban személyes élményeken keresztül ad kitekintést az 56-os eseményekre, például a dr. Pákh Tibor által, aki Pesten szerzett sebesülést.

A kutatók tablón emlékeznek meg a tragikus helyi áldozatokról, Szemereki
Zoltánról és Csémi Mátéról, akikkel karhatalmi sortűz végzett a rendőrség kapujában, valamint a mártír Ács Lajosról, aki 18 évesen vett részt a pesti forradalomban, és 58-ban végezték ki. A kiállítás anyaga a helyszűke miatt be nem mutatott dokumentumokkal kiegészülve könyv formájában mindenki számára haza vihető a múzeumból.