Megünnepelték, hogy híres Komárom be lett véve

Az idei emléknap a temetőben tartott megemlékezéssel indítva kívánt emléket állítani az ősöknek, az olyan elfeledett komáromi hősöknek, akik sokat tettek a városért és a honvédekért. Ilyen volt a honvédként szolgáló Neuwirth János is, akinek síremlékénél gyűltek össze a késői utódok. Az ünnepi szónok, Nagy Péter hagyományőrző tüzér alezredes beszédében kiemelte, hogy Komárom városa mindig saját ügyeként élte meg a szabadságharcot és Klapka György fővezérét, a történelem a nagy tetteket véghez vittek nevét ismeri, de a hazáért harcba induló sereg katonái a város fiai, a maiak elfeledett ősei voltak, akikben a hazaszeretet és bátorság legyőzte a félelmeket.

– Ezért kell újra meg újra felfedezni a névtelen hősöket, ezért kell felidézni tetteiket! Ezért kell az utánunk jövőknek beszélni róluk, hogy soha nem felejthessük el: őseink életüket kockáztatták a városért, a hazáért, a szabadságért! Magyar, szerb, horvát és cigány együtt védte a közös hazát, a közös nemzetet.

A délutáni rendezvényekhez az átkötő programot Grocsány Józsefné, az egyesület markotányos asszonya biztosította a Mag-Ház udvarán, aki mesés krumpligulyással teremtett testi jóllakottságot, hogy dr. Kedves Gyula ezredes előadására a résztvevők már csak szellemi éhséggel közeledjenek.
Az Országgyűlési Múzeum főtanácsadó szakmai vezetője a felelevenített eseményekben a vár átadás legjobb feltételeiért harcoló realisták és a külső segítséget váró, a harcot tovább folytatni akaró túlzók vitájának álláspontjait ütköztette össze. A lehetőségeket végig járva arra következtetésre jutott, hogy egy lehetetlen helyzetbe, ismerve a korlátokat, tanulságos és példamutató „hódolati szerződést” sikerült kiharcolni és alá irattatni Herkálypusztán.

A Haynau hadiszállásának valaha otthont adó, a Komáromtól 4 kilométerre lévő Herkálypusztán utolsó állomására érkezett az emlékező közönség, ahol a pajta helyén lévő emlékműnél ágyú díszlövésekkel, történelmi beszéddel tisztelegtek az ősök példája előtt. Az emlékezés koszorúit és virágait Klapka búcsúja katonáitól című musical dal kíséretében az egyesület és az önkormányzat az Erdélyből érkezett dési magyar küldöttséggel közösen helyezték el a nap zárásaként.