Ezért volt Klapka György a legzseniálisabb stratéga

– Az augusztus 3-i kitörésnek az előzményei közé tartozott, hogy Klapka július 25-én kiküldött egy huszárezredet, hogy nézzenek szét a környéken, hol vannak osztrák seregek. Az ezred Tatán megtalálta az osztrák hadsereg utánpótlásbázisát, amit csak néhány katona őrzött, akik a magyarokat meglátva hanyatt-homlok menekültek – mesélt a hősi kitörésről Nagy Péter hagyományőrző tüzér alezredes.

– A budai vár visszavételéhez ott leraktározott 300 szekérnyi élelmiszert, hadi anyagot, ruházati anyagot sajnos nem tudták magukkal vinni, viszont a tábori postából pontos információkat szereztek az osztrák seregekről. Ezen ismeretekre támaszkodva kidolgoztak Klapkáék egy haditervet, amely alapján Bicskéig szétvertek minden osztrák csapatot. Az augusztus 3-i magyar támadás elsöprő sikert aratott, csapataink több mint egyórás öldöklő harc után kivívták a győzelmet. A magyar csapatok győzelmének eredményeképpen Komárom teljesen felszabadult az ostromzár alól. A császári hadsereg II. hadteste teljesen széthullott, s a honvédsereg e győzelmével elvágta Haynau utánpótlásvonalát. Az ellenségnek mind anyagi, mind emberi vesztesége hatalmas volt, a győzelem rámutatott a hatalmas komáromi erődrendszer birtoklásának fontosságára a hadműveletek folytatásában.

Komárom felé visszavonulva Tatáról elszállították az utánpótlás bázis tartalmát. Ez olyan mennyiségű erőforrást jelentett Klapkáéknak, hogy korlátozás nélkül három és fél hónapig azt a 19 500 katonát és 20 ezer polgári személyt el tudtak volna látni élelemmel. Innen adódik a magyarázat, hogy miért foglalták el a császáriak Klapka ajánlatát, mert a cári csapatoknak legkésőbb októberig szólt az ukázuk, hogy vissza tudjanak térni téli szállásukra – tette hozzá Nagy Péter, aki szerint, hogy a jövőnket építeni tudjuk, erőt kell tudni meríteni a múlt ismereteiből. Ezeknek a csatáknak a tanúságai pedig a kitartásra, a bátorságra, hazaszeretetre, önkéntességre nevelnek bennünket, utódokat.